Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Henzsel Ágota: A nyíregyházi Cúgos társaság

Ezeket külön-külön rendelik szolgálatra és tartják nyilván végzett munkájukat. 1835. január 25-től felállt a Cúgos társaság, általában ezeket fogják kirendelni, minden fogatnak lesz száma, hogy meg lehessen őket különböztetni. Akik nem tagjai a társaságnak és heti szert teljesítenek, azokat akkor fogják behívni, ha a szolgálat megszaporodik. A város cúgjai az ökörfogatokkal együtt leginkább a város dolgában tevékenykednek majd. A fuvarosok nyugtáit a városgazdák kezelik külön-külön, a készpénzt szintén. A Cúgos társaság pénzét az ő inspektoruknak hetente átadják. Széna adás tekintetében a Cúgos társaság lovai egészen el lesznek különítve a város lovaitól. A cúgok megindulását követően a város vezetői hamarosan meghatározták a fuvardíjakat a város határában.

19 Megszabták, hogy a szekérre négy személy vehető fel. Egy váltóforintba került az út a várostól a cserkészi malomig és kocsmáig (és vissza a városba); a királyteleki nagy majorig, vagy Sóstóra (egész napra). A nyolc fogat féléves működése után főbírói előterjesztés formájában került sor a társaság tevékenységének kedvező véleményezésére: ,JVagy könnyebbségére lévén már eddig is a város lakosainak, hogy a czúgok felállításával a forspontozás terheitől felmentettek..."

20 Az állandó fogatok felállítása után, 1836-tól egy városgazdát alkalmaztak, de annak állandóan hivatalában kellett tartózkodnia.

21 A Cúgos társaság küldöttségének panaszából kiderült, hogy számos nehézség is adódott a társaság indulásakor.

22 A gondot főleg az okozta, hogy „a társaság kebelében számosan tartózkodnak, de kötelezettségeiket nem teljesítik". Ezért a társaság a városvezetésnél el akarta érni, hogy ezeket kötelességeik, vagyis a heti szer elvégzésére szorítsák. Kérték, hogy a gyalogszert mulasztók 1 váltóforint, a szekeres szer alól kibúvók 1 pengőforint büntetést fizessenek. A Cúgos társaság első számadását (1834/35) Hankovszky András inspektor nyújtotta be a városi tanácsnak.

23 A társaság bevétele 18 522 forintot, kiadása 12 664 forintot az aktívum 5 858 forintot tett ki. A bevételek jó részét (kb. 12 000 forint) a földek után beszedett pénz biztosította. 1519 kötélalj föld tulajdonosa csatlakozott a társasághoz - ez szinte teljesen magába foglalta a városi határ művelt területeit. (1824-ben 16 245 hold). A fuvarozás keresménye több mint 3000 forint lett. Bevételhez jutottak még a város által biztosított, ekkor köles 19 Uo. 7/1263. Közölve: GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001. 199. 20 Uo. 7/1409. 21 Uo. 7/1589. 22 Uo. 7/1607. 23 SZSZBML, XV. 20.