Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Henzsel Ágota: A nyíregyházi Cúgos társaság

elfogadta az állandó fogatok tervét. (A megmaradt lista ekkor 379 nevet örökített meg,^ később még többen csatlakoztak.) A 12 fős küldöttség feladata lett a nyolc, egyenként négy lovas fogat tartásához szükséges istálló és kaszáló helyének kijelölése. Az istálló helyét a „ napnyugati temető nyugati oldalán"

9 jelölték ki 4 hold vagy köblös (1 köblös 1600 négyszögöl) területen. A kaszálót a várostól északra, a keresztúti (Kótaj) határ mellett, a legelőből hasították ki 120 holdon

10

, amit a város részéről „legmellőzhetőbbnek" találtak. Ez a rész vízállásos, árkolást igénylő területre esett. A cúgosok képviselői a közelben levő 20-30 köblös, önmagában nehezen hasznosítható földdarabot is elkérték a várostól.

11 A lovas fogatok felállításához és elhelyezéséhez szükséges istálló a tervek szerint 4 és fél öl (1 öl 1,89 m) széles, 14 öl hosszú, kő alapú, vályog falú, nádfedeles épület lenne, és kb. 1600 váltóforintba kerülne. Ugyanennyiért építtetnék meg a kocsisok házát, a zabtartó helyiséget és a kocsiszínt. A szükséges 32 ló 100 forintjával számolva 3200 forint költséget jelentene, a 8 szekér (1 db 100 forint) és a szerszám (1 fogatra 50 forint) várható költsége 1200 forintot, összesen 7600-8000 forintot tenne ki. A társaság által számításba vett 1400 kötélalj föld után, amelyek a „ heti szerek terhét viselnék", egyenként 8 váltóforint 8000 forintnál több bevételt eredményezne, de legalább „ha a fundatio nagyobb, annál bizonyosabb a további sorsa''' a társaságnak.

12 A többletpénz kiegészítené a nyolc kocsis bérét, akiknek konvencióját a városi kocsisok éves béréhez igazították. Ez 8 köböl gabona, 80 váltóforint pénzben, és némi földterület, amit a város biztosítana részükre. A cúgokat állító gazdáktól beszedett termény részben a kocsisok, részben a lovak ellátását szolgálná. A lovaknak fogatonként évi 100 köböl (1 köböl kb. 64 liter) zabot számítottak, a szükséges szénát részben a város által biztosított kaszálóról nyernék, részben a társaság tagjaitól gyűjtenék be - 1 kötélalj föld után 13 szénaporciót. Nyíregyháza város és a Cúgos társasághoz csatlakozó gazdák is elfogadták ezeket a feltételeket, így tovább folytak az előkészületek, és az elképzelések megvalósítása is megkezdődött. 1834-ben még a régi módon működtek a heti szerek, az új szisztéma beindítását 1835-re tervezték. Többször megjegyezték, hogy ha a vállalkozás nem sikerül, visszaáll a régi rend. A cúgokat állító lakosok kaszálóját Juhász Mihály mérnök kimérte, emiatt a Sóstóról Keresztútra vezető út megváltozott, árkoltatni kellett mellette. A kaszáló vizes részén levő hidat is át kellett helyezni; új út, gát, híd építése vált szükségessé.

13 1834 szeptemberében 8 SZSZBML, XV. 20. Nyíregyháza város egyesületi és társasági iratainak gyűjteménye, 1829-1907. Cúgos társaság, 1834-1849. (a továbbiakban XV. 20.) 9 Az istálló helye a Vasgyár utcától nyugatra eső egykori temető mellett lehetett. 10 A kaszáló a város határának északi részén, az erdő nyugati oldalán volt, később: Cúgos rész. 11 SZSZBML, XV. 20. A cúgosok képviselőinek levele 1834. jún. 15-én. 12 Uo. Tervezet a 8 cúg felállítására és tartására. 13 SZSZBML, V. A. 101/a. 5/840.