Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség társadalmi tagozódása a 19. század első felében

ad a nagy összefüggések felismerésére, az ismertetésen túl, a jelenségek mögött rejlő okok felfedezésére is. Szándékosan kerestem annak lehetőségét, hogy a nemességről szóló konferenciákon részt vegyek, hasonló témát feldolgozni szándékozókkal megismerkedjek. A Szécsényben megrendezett nemességkutató tanácskozások, valamint a megalakuló Hajnal István kör nagy segítséget jelentettek számomra, hiszen egy módszeres, az egész országot koordináltan feltáró társadalomtörténetet művelő kutatócsoport tagjaként mind módszerben, mind koncepcionális kérdések megvitatásában hasznos tanácsokat kaphattunk egymástól, sőt az elszigeteltség, a szakirányú beszűkülés veszélyét is csökkentették a rendszeres tanácskozások, konferenciák. A névadó Hajnal István történetírói munkásságával megismerkedve természetesnek tűnt, hogy bármely kérdés, így a nemesség kutatása is megengedi, sőt megkívánja a sokféle megközelítést, amelyben azonban a leglényegesebbnek számomra az a tanulság mutatkozott, hogy a gazdaság és társadalom kutatása közben a legapróbb, a helyi viszonyokban bekövetkező változásoknak is nagy jelentősége lehet. Mindezen problémákra, kutatási lehetőségekre, utakra a Hajnal István körben hangzottak el olyan elvi viták, hogy miképpen lehet kvantitatív módszereket alkalmazni, melyek azok a források, amelyekre a történeti statisztika eddig hagyatkozott, a külföldi és a hazai történetírók munkásságából melyeket tudjuk hasznosítani. Az eltelt évek során a Hajnal István körön belül is létrejöttek kisebb kutatókollektívák, így a nemességet vizsgálóké is. Kiderült, hogy a módszerek, a célkitűzések meghatározásában még egységesek a kutatók, de a források megválasztásában és az eredményekben már jelentkeznek a különbségek, amelyeket a nemesi társadalom differenciáltsága, a feldolgozható források megléte vagy hiánya predesztinált. **# A nemesség kutatásának sokféle útja kínálkozik, még akkor is, ha a források töredékesen maradnak fenn. Nagyobb kihívást jelent a választás, illetve, hogy sikerül-e megfelelő mennyiségű és fajtájú forrást fellelni ahhoz, hogy egy évszázadokon át magát megóvni kényszerülő kiváltságos rendet bemutathassunk, tagoltságát megismerjük, társadalmi helyét, életmódját és ezek változásait érzékeljük. A kutatónak a maximumra kell törekednie. A realitást a forrásanyagtól várhatja, és ezek „megszólaltatása" adja a minősítést, munkájának eredményét. Jelen dolgozat a forrásfeldolgozást tekintette a legfontosabb feladatának, de ezzel együtt készítőjének azt is be kellett látnia, hogy nem sikerült egyetlen módszerrel magyarázatot találni azokra a kérdésekre, amelyeket maga elé tűzött. A kvantitatív feltáró munka szinte feltétele annak, hogy megmondhassuk, mennyien éltek a nemesség kiváltságaival Szabolcs megyében, milyen volt belső tagolódásuk, hol ért véget, vagy hogyan fonódott össze e rendnek az alján lévők élete a jobbágyok, a zsellérek életével? A kérdés második felére azonban már nem elégségesek a kvantitatív módszerrel