Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Bene János: Polgár 1848-1849-ben

hogy a város némely polgára, sőt a tanácsbeliek is a kormány ellen bujtogatnak és királypártiságukat, királyhűségüket nyíltan hangoztatják, sőt arról beszélnek, ha Schlik arra jön, csatlakoznak hozzá. Sován Péter ezért katonai erőt kért a városba, s kijelentette, addig ott marad és embereivel ellenőrzi a helységet. Répássy tábornok ezeket az információkat terjesztette fel Kossuthoz, s ezek alapján, többek között az alábbiakat írta 1849. január 26-án Kossuth Asbóth Lajos alezredesnek Balmazújvárosba: ha az ellenség „a Tiszán szándékoznék átjönni, leghihetőbben Polgárnál fogja megkísérlem a tiszáni átkelést: És így Polgár városa minden esetre igen fontos pontul veendő e háborúban. Minek következtében szükségesnek tartom 1- ör, hogy Grisza Ágoston századjával továbbra is ott maradjon nemcsak, hanem hogy az a hajdú kerületből és Szabolcs megyéből oda rendelendő jó szellemű nemzetőrséggel mielőbb megszállassék... 2- or, hogy ott helyben rögtönítélő bíróság alakíttassék, s a bűnösök kérlelhetlenül bünheztessenek. 3- szor, hogy Polgár és környéke a legszigorúbb felvigyázat alatt tartassék, nehogy annak lakói magokat az ellenséggel a legkisebb összeköttetésbe tehessék, annálfogva elkerülhetlenül szükséges a Polgár és Miskocz közti minden közlekedést azonnal egészen megszüntetni, végre 4- er hazafiúi kötelességévé teszem alezredes úrnak azt, hogy Polgár felöl Miskolcznak az ellenség mozdulatait folyamatosan evidentiában tartsa, a minden előforduló körülményekről úgy Bónis Samu kormánybiztost Nyíregyházán és Pély Gábor hajdúkapitányt Hadházán, valamint a honvédelmi bizottmányt is rögtön értesítse... "^7 Ugyanezen a napon Kossuth levelet írt Bónis Sámuelnek is, megismételve a fenti intenciókat, kiegészítve azzal, hogy Polgáron mindenképpen tekintélyes számú, jó szellemű nemzetőrséget tartson jó vezér alatt, s ha kell, kérjen segítséget a Hajdúkerülettől, elsősorban a nánási nemzetőrségtől. Ugyanilyen levél ment Pély Gáborhoz is, felszólítva a hajdúkerületi kapitányt, hogy a hajdúvárosokból elegendő számú és jó szellemű nemzetőrséget azonnal indítson Polgárra.

28 Másnap a Klapka György ezredeshez írott levelében jelezte Kossuth, hogy „ Tiszafüred és a rossz szellemű Polgár városa őriztetik... " A levél többi részében az OHB elnöke előadta, hogy azon a környéken szervezték meg a tartalék tábort, melynek létszámát 5000 gyalogosra 4 lovasosztályra és két tüzerütegre emelik, de ezen a tájon, Tiszafüred-Polgár területén tanyázik a Zrínyi és Hunyadi zászlóalj (szabadcsapat - B.J.), 400 hajdú önkéntes, 150 tiroli vadász, 200 önkéntes a pesti egyetemi légióból, 3 ágyú, s az előző nap indították útba az 500 fős debreceni csapatot és egy század lovast. Azt is megírta Kossuth, hogy a 27 KLÖM, XIV. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., 1953. 242-243. 28 Uo. 243-244.