Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Bene János: Polgár 1848-1849-ben

Polgár 1848-1849-ben Az 1848. márciusi pozsonyi és pesti forradalmi események híre nem egészen egy hét múlva érkezett meg Szabolcsba. A vármegye akkori székhelyén, Nagykállóban tanácskozó megyei közgyűlés előtt március 21 -én olvasták fel a Helytartótanács március 16-án kelt levelét, melyben a rend és a béke fenntartásához szükséges intézkedések kiadására szólította fel a törvényhatóságot. Ennek megtételére még aznap egy 29 tagú Közbátorsági Választmányt rendeltek ki Péchy László alispán elnökletével. Ez a választmány kezdte meg a rend és a béke fenntartására a nemzetőrség megszervezését. Az V. Ferdinánd által 1848. április 11-én Pozsonyban szentesített törvények egyike a nemzetőrségről alkotott XXII. törvénycikk volt. E törvény vagyoni cenzushoz kötötte a nemzetőrségi szolgálatot, s a magasabb cenzus megállapításával (városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 pengő forint értékű ház vagy föld, egyéb településeken fél jobbágytelek vagy 100 pengő forint értékű tiszta jövedelem) próbálták a törvényhozók távol tartani a városi és falusi szegénységnek azon elemeit, akik éppen helyzetüknél fogva könnyebben forradalmasodhatnak, s fegyverrel a kezükben a rend és a béke ellen könnyebben felléphetnek. Ezt a látszólagos rendet és békét ugyanis számtalan belső ellentét feszítette, elég csak Polgárnál maradva arra gondolunk, hogy az egri káptalannal folyó szinte kilátástalan úrbéri pereskedés, a hajdúvárosi kiváltságok elvétele milyen felháborodást váltott ki a mezővárosban. A korábban gerjedt feszültségek így továbbra is fennmaradtak, s nem véletlen, hogy a közgyűlés hatáskörében intézkedő Közbátorsági Választmány (melyet másutt Központi Választmánynak, Közbiztonsági Választmánynak is neveztek) 1848. április 10-diki jegyzőkönyvében az alábbiakat jegyezték fel: „ ...tudomására jővén ezen Központi Választmánynak az is, hogy Polgár mezővárosába, mellynek némely lakosai Szabó Adám által ámíttatva magokat Szabad Hajdúknak hitték, s már huzamosabb évek olta nyugtalankodnak, s most a körülmények felhasználása mellett újabban Szabó Adám által buj fogattatnak, s ezeknek nyomán arról is meggyőződött a választmány, hogy az őrsereghez beállásra mutatkozó még kevés sympáthia, a besorozottak fegyvertelen állapota miatt, a lehető rendzavarás esetén a személy és vagyonbátorság fenntartására elegendő segéd eszközökkel nem rendelkezhetik. " A választmány ezért úgy határozott, hogy a megyében lévő esetleges zavargások elkerülésére és lecsendesítésére katonaságot kér a vármegyébe, Polgárra nézve pedig „...az ottani lelkipásztor felhívatik, hogy minden ott kifejlendő eseményekről e választmány elnökét időszakonként pontosan tudósítsa.

1,1 Kállay Ubulnak külön is tudomására hozták, hogy Polgárt szoros felügyelet alatt tartsa, s ha ott nyugtalanságot Szabóics-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. B. 106. Szabolcs vármegye alispánjának iratai, 1848-1849. (a továbbiakban IV. B. 106.) 2. doboz