Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében
Károlyi György 1845-ben - a főkönyvek szerint - összesen 3 864 váltóforintot költött bútorok vásárlására. A bútorokat feltételezhetően Pesten csináltatta. Az 1846. évi inventáriumban az azonos bútortípusok számát, illetve azt rögzítették, hogy újak-e vagy régiek, az értékük feltüntetését nem tartották szükségesnek. A leltár a berendezés értékéről tehát nem ad információt, viszont pontos képet kapunk arról, hogy Károlyi György idején milyen mértékben alakult át az egyes helyiségek berendezése. Célszerűség, kényelem, igényesség, a felesleges pazarlás kerülése: a kastély enteriőrjének kialakításakor ezeket az elveket tartotta szem előtt. A gróf és a grófnő lakosztálya A nagykárolyi kastélyban a lakófunkció dominált, a helyiségek több mint fele a család, a vendégek, illetve a személyzet pihenését szolgálta. A gróf és a grófnő külön lakosztállyal rendelkezett. A lakosztályok helyiségei - háló- és öltözőszoba - a szigorúan vett magánélet igényeit (éjszakai pihenés, tisztálkodás, öltözködés, ruhatárolás) szolgálták, míg az írószoba, de főleg a nappali már közösségi térként is funkcionált. Az író- vagy más néven dolgozószobában fogadta a gróf a család ügyeit, illetve az uradalmakat irányító tisztviselőket. A nappaliba idegenek is beléphettek, tehát a nappali vagy fogadószoba „zsilipként" működött, amelyen keresztül a külvilág és a kastély lakói érintkeztek egymással. De nagyon fontos belső funkciója is volt a nappalinak, mert ez az a hely, ahol napközben vagy este a család tagjai összejöttek, és ahol a szűk körű családi rendezvényeket megtartották. 20 A lakosztály tehát lakó és közösségi rendeltetésű (nappali) helyiségeket foglalt magában. A gróf lakosztálya a földszinten, a grófnőé az emeleten volt. Ezeknek a helyiségeknek a berendezése néhány bútordarabtól, dísztárgytól és képtől eltekintve teljesen megújult. Az inventárium alapján teljes képet kapunk az egyes helyiségek bútorzatáról, megtudjuk, hogy milyen fából készültek, milyen a kárpit, milyen dísztárgyakkal, kiegészítőkkel igyekeztek minél otthonosabbá, derűsebbé tenni a teret, amelyben éltek. Ezekből az adatokból következtetni lehet az egyes helyiségek által árasztott hangulatra is. Az egyes helyiségekben található bútorzatot funkciójuk - pihenés, foglalkozás, tárolás - szerint csoportosítottuk. Megpróbáltuk Kaesz Gyulának az Ismerjük meg a bútorstílusokat című munkájában található szempontrendszert egy konkrét inventárium elemzésére alkalmazni. 21 20 BAJI Etelka-CSORBA László: Kastélyok és mágnások. Bp., 1994. 25. 21 KAESZ Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat. Bp., 1995. 9.
