Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

Az építkezés azonban elmaradt, amire egyértelmű magyarázatot adó forrásokat a családi levéltárat jól ismerő Éble Gábor

7 sem talált. Ő is csak feltételezte, hogy az 1784-ben Horia és Clo§ca vezetésével Erdélyben kirobbant, majd a szomszédos megyékre is átterjedt parasztfelkelés bizonytalanította el Károlyi Antalt. A parasztfelkelés pusztításairól tisztjei részletesen beszámoltak neki. A lázadás komoly félelmet kelthetett, mert a család levéltárát sem érezte biztonságban Nagykárolyban, hanem 1785. január 9-én kilenc társzekérre rakva felvitette a pesti palotába.

8 Károlyi Antal nagykárolyi tevékenységének emlékét az 1760-ban készült lovaglóiskola és az 1769-70-ben épült istálló őrzi.

9 A kastély modernizálását fia, József hajtotta végre. A nagykárolyi kastélyban építési iroda is működött, aminek vezetője Bitthauser József, egy Würzburgból bevándorolt építész volt.

10 1792-ben elkészítette a nagykárolyi kastély átalakítási tervét,

11 amelyet nagyon rövid idő alatt. 1793 és 1795 között meg is valósítottak. Henyey László

12 leírása az új kastélyról, és az 1844. évi utazó benyomásai nagy eltérést mutatnak. Henyey szerint az épület olyan kényelmes palotává változott, amelyben Károlyi József méltóságához illően élhet és fogadhatja vendégeit.

13 A régi várat lebontották, csak az alapokat és néhány falat őriztek meg. Az egyemeletes, zsindellyel fedett kastély ÉK-i tájolású volt. A földszintről egy fekete márványból készült főlépcsőn kívül még két falépcső vezetett az emeletre, amelyen a személyzet közlekedett. A főbejárat fölött díszlett a grófi család kőből faragott aranyozott címere. A földszinten 20, az emeleten a biliárdtermen kívül 21 szoba volt. A régi vár kápolnáját megőrizték, és beépítették az új kastély délkeleti részébe. Nagyon újszerű volt a konyha elhelyezése. Az emeletes konyhát a kastély déli oldalához egy kőkerítéssel ragasztották 7 Éble Gábor (1843-1923) jogot tanult Pesten, majd Magyaróváron elvégezte a gazdasági tanfolyamot. 1870-ben lépett Károlyi György szolgálatába. 1875-től pénztárnok, majd 1897-től 1901-ig levéltárnok. Nyugdíjba vonulása után is folytatta a család történetének kutatását. 8 ÉBLE Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása. Bp., 1913. (a továbbiakban ÉBLE, 1913.) 50-51. 9 ÉBLE, 1897. 42. 10 Bitthauser József uradalmi építőmester több évtizedet töltött a Károlyi grófok szolgálatában, de alkalmazásának pontos kezdetét és végét eddig nem sikerült kiderítenünk. Éble Gábor A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története című munkájának Függelékében közölte az uradalmi tisztviselők névsorát 1760 és 1827 között. Bitthauser nevével először 1790-ben, utoljára pedig 1822-ben találkozunk. Megbecsülésének jele, hogy javadalmazása folyamatosan emelkedett, a kezdeti 300 Rft-ról 980 Rft-ra. 1789-ben az ő tervei alapján alakították át a zajtai római katolikus templomot. Terveket készített a szatmári papi szemináriumhoz és a püspöki palotához is. Megbízták a szatmári plébániatemplom székesegyházzá való átalakításának tervezésével is, de a munkát végül Hild József kapta meg. 11 Bitthauser költségvetési terve szerint a kastély átalakításához 9 537 Rft 14 1/6 krajcár szükséges. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), T 20. 182/5. 12 Henyey Vincze László (1740—?) kegyesrendi áldozópap és tanár, 1790-ben világi pap lett. 1763-64-ben Kecskeméten bölcseletet, 1766-67-ben Nyitrán teológiát hallgatott, ahol misés pappá szentelték fel. 1768-ban a Theresianum praefectusa. 1769-75 között a Theresianumban és a gimnázium felsőbb osztályaiban tanított. 1777-88 között Károlyi Antal fiának, Józsefnek volt a nevelője Vácon és Bécsben. Később Károlyi József tanácsadójává vált. Egy ideig legidősebb fiát, Istvánt is nevelte. •3 ÉBLE, 1913. 53.