Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

A NAGYKÁROLYI KASTÉLY ENTERIŐRJE EGY 1846. ÉVI INVENTÁRIUM TÜKRÉBEN „A keveset mutató emeletes grófi kastély kert közepén áll a díszesebben épült istállóval, - ott, hol a hajdani várat épülve lenni mondják, s ezért a kastélyt várnak is hívják. Kerts kastélyban nincs semmi különös; egyéb honi grófi kastélyaink példájára többnyire üres s néma elhagyottság lakja" - olvashatjuk az Életképek 1844. október 9-i számában egy Nagykárolyt bemutató úti beszámolóban.

1 Ebből a rövid, tömör leírásból megtudhatjuk, hogy a Károlyi család ősi birtokközpontjában található kastély funkciója az évszázadok folyamán többször változott, a funkcióváltás pedig maga után vonta az épület külső és belső átalakítását. A Károlyiak középnemesi sorból küzdöttek fel magukat az arisztokrácia soraiba. A bárói címet 1609-ben Károlyi Mihály, a grófit pedig Károlyi Sándor szerezte meg 1712ben. Mindkét Károlyit kiváló képességekkel áldotta meg a „gondviselés", de ez önmagában nem lett volna elegendő. A bonyolult történelmi viszonyok között a lehetséges alternatívák közül azt választották, amelyik a család számára a legkedvezőbb volt. Kovács Ágnes szerint a 17. század elején a rekatolizáció, egy évszázaddal később a Rákóczi-szabadságharc békés lezárására irányuló törekvések támogatását jutalmazta a Habsburg uralkodó rangemeléssel.

2 A 18. századra nemcsak a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük nőtt meg, hanem a vagyonuk is. A Rákóczi-szabadságharccal véget ért a sorozatos háborúk kora is, ami alapvetően befolyásolta a 16-17. században élő emberek életkörülményeit, gondolkodásmódját. A történelmi körülmények változása, valamint a Károlyi család vagyoni gyarapodása és rangemelkedése együttesen tette lehetővé, illetve idézte elő a nagykárolyi kastély metamorfózisait. A 16-17. században a három hatalom szorításában lévő Szatmár vármegye gyakran volt háborús hadszíntér. így nem meglepő, hogy az 1482-ben Károlyi Lancz László által épített lakóházból az idők folyamán egyre komolyabb erődítmény lett. Egy békésebb korszak eljövetelébe vetett hitet jelzi, hogy Károlyi Sándor 1699-ben felújíttatta a várkastélyt, és igyekezett otthonosabbá tenni, de vár jellegét nem szüntette meg. Erre csak a 18. század végén került sor. A Rákóczi-szabadságharc után a várkastély elvesztette védelmi funkcióját, és a Károlyi Sándor (1669-1743) és Ferenc (1705-1758) 1 Utazási emléklapok. Nagykároly. In: Életképek, 1844. 15. 483. 2 KOVÁCS Ágnes: Károlyi Sándor ősei. In: Szabolcs-Szatmá-Beregi Évkönyv, XVII. Szerk. Galambos SándorKujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2006. 484.