Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Takács Péter: Várak, kastélyok kúriák Szatmár megyében

ilyen létesítmény emlékét őrzik a történelmi források. Csánki Dezső

16 a Hunyadiak korában Szatmárban Asszonypatakát [koraújkori nevén: Nagybánya],

17 [Nagy]Ecsedet

18

, Erdődöt, [Nagy]Károlyt,

19 Matucsina vagy [Tunyog]Matolcsot, [Aranyos]Meggyest,

20 Rozsályt,

21 Szatmárt és Szinyért, összesen kilenc települést emleget a vártartó helységek között.

22 Az említett castellumokat, castrumokat, várakat, várkastélyokat falvak tucatjai szolgálták. Többségük jelentős uradalom központja volt. Hadászati szerepkört 1526-ig inkább a feudális anarchia időről időre fellángoló korszakaiban töltöttek be. Békésebb periódusokban uradalmi központ jellegük, gazdasági, vásározási és kézműipari, gazdaságszervezési, igazgatási és igazságszolgáltatási, vásározási, egyházi és kulturális szerepkörük a domináns.

23 Egyben lakóhely is volt természetesen minden vár. A kapitánynak és családjának, vagy a vár tulajdonosának a lakóhelye. Jelentőségük azonban időről időre átrendeződött. Szatmár vármegyében a hadászati szerepük 1526 után növekedett meg, amikor I. és II. János királyok

24 a magyar királyi korona birtoklása okán háborúba keveredtek a Habsburg-dinasztia tagjaival. Ekkorra viszont a várak sorsát jószerével eldöntő tüzérség miatt, Szatmár megyében három vár állhatott ellent rövidebb-hosszabb ideig egy várostromra is felkészült nagyobb seregnek: Asszonypataka vagy Nagybánya, Szatmár és Ecsed vára. A középkorban Asszonypatakának emlegetett, a koraújkortól Nagybányának nevezett várban volt a pénzverde. A környék nem a váráról, arany-, ezüst bányáiról és a környéken 16 CSÁNKI Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. k. Bp., 1890. (a továbbiakban: CSÁNKI, 1890. I.). 466-469. 17 Másként Nagybánya, CSÁNKI, 1890. I. 467-468.; SZIRMAY, 1810. I. 216-221. 18 BOROVSZKY, 122., 463.; SZIRMAY, 1810. II. 65-80. ,9 A nagykárolyi vár legfeljebb ha várkastély lehetett. Amikor a Báthoriak 1473-ban bepanaszolták Mátyás királynál a Károlyi famíliát, hogy királyi engedély nélkül kővárat építettek, abban cseh és más etnikumú, idegen katonákat tartanak, Mátyás király „adminisztrációja" kivizsgálván a panaszt, megnyugtatta a Báthori családot és a Szatmár megyei nemességet, hogy nem várat, csak kőházat építettek a Károlyiak a saját mezővárosukban ['nec castrum neque fortalicium sed domum (lapideam) pro habitacione sua in oppido suo']. A Károlyi család oklevéltára, II. k. 503.; BOROVSZKY, 429. 20 Korábban, Szirmay állítása szerint 1278-ban Jákóvárnak nevezték. SZIRMAY, 1810. II. 311.; CSÁNKI, 1890. I. 466.; BOROVSZKY, 415. 21 A rozsályi várkastély a törökök ellen vívott várharcok során híresedéit el, amikor 1562-ben a Szatmárt ostromló törökök - arra a hírre, hogy a Szatmár vármegyei nemesek javaikkal, „arany és ezüst marháikkal" a rozsályi várba vonták magukat - a budai pasa akaratából megrohamozták a várat, nem sejtvén, hogy Egerből Rozsályba érkezett Kátay Ferenc és Gémessy Ferenc mintegy 160 lovas vitézzel. Kátay és Gémessy a vár egyik titkos kapuján Baksay Tamás vezetésével kiküldtek egy „csoport gyalogságot," akik a sáncokat bontogató törököket hátba támadták. A meglepetéstől a mintegy kétezernyi török várostromló összezavarodott, s közülük mintegy kétszáznyit levágtak, lepuskáztak a rozsályiak, a többiek pedig visszahúzódtak Szatmár alá, ahonnan a tél beálltával visszamentek váraikba. 22 A később szerveződő Szatmár vármegye térségében egyébként már Anonymus is emlegetett két várat. Az egyik Sárvár, a másik Szatmár vára. MAKSAI Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940. 15., 36. 200-206.; MAGYAR Kálmán: Sárvár története és régészeti kutatása. Szabolcs-szatmári Szemle, XII. (1977) 1. sz. 61-74. 23 SZIRMAY, 1810. I. k. 116-122.; 142-157.; II. 7-19., 65-80., 166-173., 229-231., 269-276., 310-318.; BOROVSZKY, 415^*30. 24 Szapolyai János és János Zsigmond