Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gecsényi Lajos: Egy beregi nemesúr a Szepesi Kamarában Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659-1666

irtain Udvarbíró uramnak. S azt is hogy mindezekbe az Shiffer Uram eő Nagysága s az Kegyelmetek ordinantiájához alkalmaztassa magát eő Kegyelme s el hiszem azt is fogja köuetni, kiuelképpen megh akaruán felelni kötelességének. Kezdgyem elől, ezen két említett Kegyelmetek leuelén küvül egy nap, egy órában et­szersmind vöttem Kegyelmetek de datis 14 Marty költ három rendbeli leuelét, kikre ha lehetne örömest punctatim felelnék ugyan Kegyelmeteknek, de megh vallom Istentől vigasztalásomra adatot elsőb gyermekemnek s kedves lyányomnak tegnap éjfél után tör­tént halála igen megh szomoríta, mindazonáltal tuduán aztis eléb való mindenkor az köte­lességh az priuátommal, a mennyre lehet migh jobban hozzá érkezhetem, azokra is igy ir­hatok Kegyelmeteknek. Az my az én ötödik presentís it Guláchrul írt levelemnek állapattyát illeti, kiben az pénz le küldését szorgalmaztam, az egyebet nem nézet, hanem az emberek hihetetlensé­gét, senki addigh nem resoluáluan maga, mígh az pénz felől derekas reménségek nem le­het; s azt is tudni kellne menny árura valót. A my az pénz le küldésének tehetségét illeti én azt gondolnám a my Kegyelmes Urunknak eő Felségének lehettenek volna arra való emberi, kik annak az szükségnek Szakmarig megh felelhettek volna. Az my az Creditorok állapottyát illeti azok chak ollyan választ töttek s tesznek na­ponként (fizessen nekik Kegyelmetek s akkor meg láttyuk mire telik) ezentúl nem menüén, mivel egy néhány száz köblöt mér behordatuán hitelben Szakmarra s perci­piáluán az udvarbíró és minthogy mind ennyi biztatással is haladót az ára, el hitték, hogy talám nem keluén oda is vész, kárban maraduán azok is. Noha én eléggé assentáltam, hogy az úgy nem lészem; ha azért kel valamit venni most az ideje s az menny kel annyra pénzt is külgyön az Udvarbíró kezéhez Szakmarra Kegyelmetek, hapedigh semmi nem kel annál könnyeb abba hadni, hanem a ki adósságh fen vagion az nem tevén igen sokat, arrul könnyen informálhatom Kegyelmeteket az én részemrül, könnyen is megh adhatuán azt my az gabona alkalmatlan helyen való létét illeti, kirül ezen leuelében emlékezik Ke­gyelmetek, nem mondhatom, hogy igen alkalmatos helyen volna az kit én vettem s be is szállítottam, abban eő Felségének bizony semmi kára sem volt, sem vagion mégh eddigh. Úgy hiszem ez után is nem sok kár lesz benne, szájában aduán Udvarbíró uramnak úgy viseltessen gondot mindazokra, hogy ha erszényével nem győzi annak kárát, bizony bő­rivei is fogja fizetni. Kihez képest mostan is közönséges akarattal uydori uy (!) öregh élés házat jól összve horgyolt erős kemény dezkákbul cszináltatunk s jó fedéllel is a ki eddigh el nem végzödöt is, de hamar elvégeződik s az is alkalmasint tolgya az dolgot. Hogy szeginy fő Capitány uram akkor az eő Felsége presidiomjáual pusztára szállót be s illyen kevés üdő alat nem lehettek Beczy Paloták tartására, hanem abban kellet tölteni a my volt kételenségh atta tenni, azt neki szeginnek s nem czudálhatná Shiffer uram annyra; mindazáltal abban a gabonában kit Shiffer uram látót, egy pénzen sem vöttek eő Felségé­nek, hanem az vármegye contributiójátul való s úgy vagion az is eligh kár eő Felségének, de látom én annak alkalmatlanságát, megh hattam primum ante omnia, hogy ahoz fogjanak

Next

/
Thumbnails
Contents