Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Németh Péter: A Péc nembeli Ibrányiak

kiállított oklevelük is van, míg Gergely fiai szintén királyi adománylevélre hivatkoznak eszerint az előbbiek lemondanak a birtokról a Gergely-fiak javára, kivéve a Sacfertő {Zoochfertey) nevű halászóhelyet, amelynek megközelítését és használatát az utóbbiak megígérik, megtetézve azzal, hogy a Tiszából a halaknak utat adó vízjárást soha nem fogják elrekeszteni.

13 Mindenesetre a Gergely fiak: Lukács és Gergely csak 1329-ben érezhették magukat Halász és Ibrány igazi birtokosainak, amikor azok határait megjáratták különösebb nehézség nélkül.

14 A testvérek birtokosztálya 1335-39 között történt. 1335-ben a Megyer birtokok egyike, az 1322-ben Vasnak mondott felosztása ellen tiltakoztak Jalapár (Ilapur) fia: László lányai, Chubud és Cecília nemes úrasszonyok.

15 A rádi vagy megyeri nemesekkel a viszony ekkor romlott meg: Rádi István fia: Fábián, Péter fia: Jakab, Pál fia: Balázs ugyanis cinkosaikkal, (Jánosi, Szatmár m.) Kántor Jánossal, Mihállyal és Tamással ugyanis 1341-ben rárontottak Gergely ibrányi birtokára, és onnan jobbágyai 5 lovát rabló módon elvették. A rádiakat azzal is megvádolták, hogy tetteik miatt szökött el Gergely tíz jobbágya, ez birtokának tönkremenetelét idézte elő. 1339-ben a már megosztott Bel- és Monostoroshalász határainak elkülönítése maradt el Lukács mester ellenállása miatt, aki arra hivatkozott, hogy perben áll öccsével.

17 A két testvér közéleti szerepléséről kevés adat maradt fenn: Lukácsról mindössze annyi, hogy 1349-ben Szabolcs megye ülnökeként ítélkezik társaival.

18 Öccsét, Gergelyt 1341-ben Szécsényi Tamás erdélyi vajda almási officiálisaként az erdélyi püspökség javainak rablói között sorolják fel, s ezért őt is kiközösítik.

19 Tiszttartó társai között sorolják fel Junhus" („Szomjas") András gömöri nemes embert, kecskési várnagyot, akihez '3 A. II, 278-9; AOkl. XI, 201. 14 AOkl. XIII, 345. A Kassán tartózkodó I. Károly király 1329. június 27-én utasítja a leleszi konventet, hogy Esztári Gebe, ill. (Apagyi, lásd PITI Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei I. (1284-1396). Szeged-Nyíregyháza, 2004., a továbbiakban PITI: Szabolcs I.) Péter fia: János királyi emberek segítségével jelölje ki a Lukács mester által magáénak mondott két birtok megújítást igénylő határait. A határjárásról nem maradt fenn oklevél, de megtörténtét igazolja, hogy Kálló-i Egyed fia: Iván mester 1329. július 22-én amiatt tiltakozik, hogy 1. nem hívták meg, mint szomszédot a határjárásra, 2. Nymir (Szentpéterteleke) birtokából egy nagy darabot, továbbá az Apátihoz tartozó Tiszaköz erdejét is Lukács mester elfoglalta és Ibrányhoz csatolta. AOkl. XIII, 401. 15 AOkl. XIX, 354. Az asszonyok nevében (Ibronyi) Albert fia: Miklós járt el. A Megyeriek és Rádiak származásáról Szabolcs megye állított ki bizonyítványt 1364-ben, amelyben az áll, hogy ők sohasem voltak várnépek, hanem mindig szabolcsi várjobbágyok voltak, s birtokaikat, a két Megyert és Rádot harcos várjobbágyként birtokolták (DL, 24910.). 16 AOkl. XXVI, 535. (Az 1342. év okleveleinek a kiadás előtti használatát Piti Ferencnek köszönhetem.) 17 AOkl. XXIII, 106., 134. A határjáráshoz kijelölt királyi emberek: (Szakolyi) Hódos fia: László fia: János, Kemecsei Demeter fia: Mihály vagy Ibronyi Albert fia: Miklós. 18 DL 51526; Kállay I, 993. Ezen az ülésen levelesítik Gergely öccse Dénes nevű szolgáját is. 19 AOkl. XXV, 720, 760.