Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

„ Ne legyenek az elvtársak túlzottan törvénytisztelők. Nem zárhatunk ki a választójogból mindenkit, aki nem ránk szavaz, mert ez visszafelé sülhet el. Ezzel a módszerrel minden reakcióst ki lehet zárni. Ki kell zárni a választójogosultságból hétszáz-nyolcszázezer embert. Ezek azokon felül vannak, akiket a törvény töröl a választási névjegyzékből. Minden választókerületben annyiszor ezer reakcióst kell kizárni, ahány jelölt van abban a megyében."

1

' A végrehajtásra többféle módot is kigondoltak: „A számlálólapokat az összeíró bizottságok a házmegbízottak útján küldik szét. A kommunista házmegbízottak teljesítsék rosszul feladatukat és az általuk ismert ellenünk (MKP) szavazóknak vagy legalább azok egy részének ne kézbesítsék a számlálólapokat, de a kitöltött lapokat is el lehet felejteni leadni az összeíró bizottságnak. A szavazati jogosultságot az összeíró bizottság állapítja meg. A bizottságokban dolgozó kommunisták különböző okmányok bemutatását kérhetik a választói jogosultság megadása előtt. Például az összeíró bizottság felszólítja: igazolja, hogy nem volt tagja mondjuk a fasiszta pártnak, kérhet bármilyen iratot. A kért okmányok beszerzése időbe telik és sok utánjárásba kerül. Lesznek, akik nem csinálnak végig egy ilyen eljárást. Ezen a módon jelentős tömegeket lehet kizárni. Kevesebb lesz a szavazó és így pártunk százalékaránya nő. " A választások előtt két héttel hozták nyilvánosságra a választójogi névjegyzékeket és a kizártak listáját is. A törvénymódosítás révén kizártak mellett ekkor 467 ezer fő szavazati jogtól való megfosztásánál tartottak. A kb. 63 ezer kékcédulából 13 ezret szabályosan adtak le, s kb. 50 ezerre tehető a csalásnak ez a módja. A Magyar Függetlenségi Párt szavazatait (670 547) a Választási Bíróság politikai nyomásra érvénytelenítette. Összesen tehát 1 137 400 állampolgári akaratnyilvánítás nem érvényesülhetett, vagy ment veszendőbe az 1947-es választások során. Ez - ha a kékcédulás voksokat is számítjuk - kereken 24 ezer szavazattal, ha azokat figyelmen kívül hagyjuk, 74 ezer szavazattal több azoknak a számához képest, akiknek voksaival az MKP elsőséget szerzett. Bihar megye 1947-ben 2773 km

2 területtel (ebből 325 ezer kat. hold szántó) rendelkezett. 62 községe és 25 komolyabbnak nevezhető tanyacsoportja volt. A megye lakossága kb. 200 ezer fő, amiből 75% református, majdnem 10% római katolikus. A lakosság 10%-a román. A megyében a földreform során 117 ezer kat. hold földet osztottak szét, s 20 400 a földhözjuttatottak száma. A második világháború után három aszályos év következett, ami a szikes földön még nehezebb gazdálkodást jelentett. A háborús veszteségek közül az állatállományban pusztán a szarvasmarha és a baromfi tenyésztését sikerült 1947ig csaknem az 1938-as szintre visszaállítani különösen az újgazdáknak köszönhetően. Ez minden bizonnyal befolyásolta a választási eredményeket is, ami a megyében a Nemzeti Parasztpárt jó szereplését tükrözte. 11 Uo. 22.