Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

A szovjet hadsereg parancsnokai a közigazgatás gyors helyreállítására törekedtek, részint a még folyó harcok nyugodtabb hátországa, részint az élelmiszer és egyéb utánpótlás, felszerelés biztosítása miatt. A második világháború az országnak jelentős anyagi (22 milliárd pengő) és emberveszteséget (700-750 ezer fő) okozott. Hajdú-Bihar megyében a Vörös Hadsereg már kifosztott területeket talált. A német katonaság visszavonulásakor a községekből elvitte a lakosság hízó sertéseinek egy részét (amit nem sikerült elrejteni), a tartalék élelmiszercikkeket, s ezzel hosszú időre megnehezítette a közellátást. Biharban a frontot követő hetekben, már 1944 novemberében megkezdődött a megyei igazgatás újjászervezése. A második világháború után általában visszaállt az 1920-1940-es évek közötti közigazgatási állapot. Ennek megfelelően az ún. Nyugat-Bihar vármegyéhez 1944. november 15. óta a következő járások kerültek: Járás Községek száma Berettyóújfalui 13 Biharkeresztesi 13 Cséffa-nagyszalontai 11 Derecskéi 8 Sárréti 8 Székelyhídi 8 A 14/1945. M. E. sz. rendelet előírta, hogy a helyi önkormányzatokat a demokratikus pártok és a szakszervezetek alkossák meg és gondoskodjanak is az igazgatási szervezet létrehozásáról. A régebbi hivatali szervek nem működtek, a vezető tisztviselők szinte kivétel nélkül elmenekültek, a közigazgatás korábbi személyzete sem jött vissza. Sajátságosan néhány hétig még kettős irányítás érvényesült, az egyik központ Nagyváradon, a másik Berettyóújfaluban (a 4330/1945. M.E. rendelet a tényleges helyzetnek megfelelően már utóbbit jelölte meg a vármegye székhelyeként). Nyugat-Bihar megye első főispánja Zöld Sándor lett, de őt hamarosan államtitkárrá nevezték ki. A megyei törvényhatósági bizottság 1945. április 21-én alakult meg újra.

4 A megyei Nemzeti Bizottság állapította meg az egyes pártok és szakszervezetek képviseleti arányát, a bizottsági tagokat azonban a pártok és a szakszervezetek küldték ki. A törvényhatósági bizottság taglétszáma a réginek a negyede volt. Az első ülésen közellátási témát (a nincstelenek és a menekültek liszt- és zsírellátását), a tisztviselők választásának mikéntjét, a tisztviselői kar összetételét tárgyalták meg. Júniusban a berettyóújfalui kórház helyreállítása, hídépítés, a rendőrség szervezése szerepelt napirenden. Politikai vitát váltott ki az alispán megválasztása. A Nemzeti 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), IV. B. 402/a. Bihar Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. 1. k.