Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Németh Péter: Egy hős és felmenői

3) Nem sorolják fel az 55 főúr között, akik megerősítik I. Ulászló királlyá választását és érvénytelenítik V. László megkoronázását.

37 4) Nem tüntetik fel azok között, akik I. Ulászlót koronázása alkalmával megerősítik jogaiban.

38 5) Nem találjuk nevét azon 16 főúr között, akik felszólítják Sopron várost, hogy maradjon hü az országhoz.

39 Bátori tehát kezdetben opponálta I. Ulászló királlyá választását, véleménye az eseményekről csak 1441 nyarán változott meg, ez utóbbi uralkodását elismerve. Ennek tudható be, hogy amikor 1441. szeptember 9-én I. Ulászló kinevezi az Erzsébet királynéval tárgyaló küldöttség tagjait, Rozgonyi Simon egri, Péter csanádi püspököket, Kusalyi Jakcs Mihály volt erdélyi vajdát, Rozgonyi György országbírót, pozsonyi ispánt, akkor Bátori a küldöttség ötödik tagjaként, mint volt országbíró szerepel, s őt követi Szamotuly-i Vince visegrádi várnagy és Tari Rupert hevesi ispán.

40 Másnap a tárgyaló delegációba a visegrádi várnagy után felvételt nyert ónodi Cudar Simon főétekfogó mester is, ám mindkét oklevél kimondja: többek akadályoztatása esetén a háromfős küldöttség tagjai Simon püspök, a volt vajda és Bátori István cowes.

41 Ez a cím azonban nem valamiféle tiszteletbeli méltóságot takart! Végignézve Szatmár megye archontológiáját, éppen 1441-1445 közötti időkből nem ismerünk adatot a megye első számú emberére, az ispánra 42 Ezt a hiátust tölthetné ki Bátori István személye. Talán ennek is, de elsősorban a volt báróságának köszönhetően látjuk viszont nevét azok sorában - igaz, az utolsó előtti helyen - akik 1442-ben Erzsébet királynénak menlevelet adnak.

43 Nevével 1444. április 18-án találkozunk újra, amikor az országgyűlés rendjei (219 név) megerősítik I. Ulászló dekrétumát, az aláírók között Bátori István a 15., tehát igen előkelő helyen szerepel, mint egykori országbíró (St. Bathor alias similiter iudex curie regié).

44 A budai közszereplése utáni napokban valószínűnek kell tartanunk, hogy ott volt azon az április 24-e körül tartott eskütételen, amikor Cesarini bíboros előtt a király és a rendek a török ellen keresztes háború indításáról döntenek. Budáról Bátorba hazatérve a családja és familiárisai körében kellett intézkednie, s végrendelkeznie ahhoz, hogy királyával együtt szeptember 22-én ő is átlépje Orsovánál a Dunát. * * * Bátori István apjáról, Jánosról már ejtettünk szót. Nagyapja, Péter 1335-1370 között tűnik fel az oklevelekben. 1335-ben Szebeni (Bihar m.) Péter fia László Szeben birtokát és Orbán 37 1440. jún. 29.: MOL, Df. 289006; DÖRY - BÓNIS - BÁCSKAI, 1976. 77., 128. jz. Bátori István vagy Szatmár megye képviseletében öccse, Tamás volt jelen. 38 1440. júl. 17.: MOL, Dl. 98438, MOL, Df. 289009; DÖRY-BÓNIS-BÁCSKAI, 1976.77., 131. jz. 39 1441. márc. 14.: MOL, Df. 202717-8 (eredeti), lásd NAGY, 1891. 301-302. 40 MOL, Dl. 39292 (eredeti), 13644 (másolat). TELEKI, 1852-1863. 10. köt. 105. 41 MOL, Dl. 13644; TELEKI, 1852-1863. 10. köt. 107. Húszan (ennyi a függőpecsétek száma) erősítik meg a tárgyaló delegáció összetételét, Bátori Istvánt volt országbirónak és ispánnak nevezve. Továbbá MOL, Dl. 32293, de az oklevél már csak 7 függőpecséttel. A tárgyalások későbbi megtörténtére utal Erzsébet királynénak a körmöcbányaiakhoz intézett levele (1442. aug. 14.: MOL, Df. 250133; TELEKI, 1852-1863. 10. köt. 116.), amelyben név szerint Újlaki Miklós bánt és Bátori Istvánt említi meg. 42 ENGEL, 1996. 1. köt. 190. 43 1442. aug. 16: MOL, Df. 258234; TELEKI, 1852-1863. 10. köt. 120. 44 MOL, Dl. 13287; DÖRY - BÓNIS - BÁCSKAI, 1976. 334. Az országbíró ugyanis Rozgonyi György volt. Itt jegyezzük meg, amire e dolgozat lektora, C. Tóth Norbert nyomatékosan felhívta a figyelmünket, hogy az alias 'másik'jelentése mellett, ilyen esetekben 'egykori, előbbi'jelentést veszi fel.