Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Henzsel Ágota: Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon

Debreceni Paleta elnevezést kapta.

7 1762-ben tűnt fel az összeírásokban a negyedik paléta, ez volt a „Rusznácska" vagy orosz paléta, ahol a régi nyíregyházi lakosok éltek. Az orosz elnevezést az ott lakók görög katolikus vallása vagy ruszin, rutén származása nyomán kapták.

8 Egy szűkszavú, nehezen értelmezhető és típusát tekintve egyedülálló összeírás Regyster Palétassky címen, a katonatartáshoz kapcsolódva 184 palétát említ Nyíregyházán 1790 és 1792 között. Palétánként felsorolja 5-10 családfő, a palétások nevét és a házuk számát. Megjegyzi, hogy hány személyt és lovat láttak el.

9 Megkülönbözteti a régi és az új palétásokat, de ezek tevékenységéről további adatokat nem tartalmaz. A nyíregyháziak birtokaik arányában viselték a katonai beszállásolás terheit, a módosabbakra több, a szegényebbekre kevesebb hárult. Ezzel magyarázhatók a paléták közötti különbségek. A 184 paléta talán az eltartott katonák számának felel meg, vagyis egy paléta gondoskodott egy katona és lova(i) ellátásáról. A gazdálkodószék már említett, 1818-as jegyzőkönyvében a paléta kifejezés (a szó feljegyzés, kimutatás értelmű használatán kívül) a városi közmunkával kapcsolatban is előfordul. A január 19-én tartott gyűlésen feljegyezték, hogy: „Az tekintetes vármegye magazinumának manipulatiójára segítségül a város kifog nevezni két palétát, mely csupán annak szolgalatjával fog tartozni; a commissarius fog feljegyzést készíteni, gondot viselni rá."

10 A mondat úgy értelmezhető, hogy a város két körzete a megyei raktárnál végzi közmunkáját, hogy a nyíregyháziak által természetben szolgáltatott megyei adó kezelését és nyilvántartását megkönynyítse. Hasonló tevékenységről esett szó néhány év múlva, amikor a vármegyei magazinumnál tíz városi ember szolgált, akiket munkájukért mentesítettek a város közönséges terheitől és a porció fizetésétől.

11 1825 nyarán a nyíregyháziakat paléta szerint rendelték ki a város kaszálóira, hogy a közmunkaként a lakosokat terhelő kaszálást elvégezzék.

12 Két évvel korábban ez a kirendelés tizedenként történt, megszabva, hogy melyik tizednek hol kell a munkát elvégezni. Az első tizedbe a Szarvas utca lakói tartoztak, a többit csak számmal jelölték. A nyolcadik tized nem kaszált, hanem „egyéb városi dologra" vették igénybe.

13 A paléta szót ekkor a tized megfelelőjeként használták, mint egy másik, szintén közkeletű elnevezést, de nem bizonyított, hogy a tizedek területe azonos lett volna a palétákéval. A közmunkák elvégeztetése sok szervezést és figyelmet kívánt, és nem is működött elég hatékonyan. 1826-ban a város szénáját nem gyűjthettek össze időben, mert csak harmada jelent meg a munkára kirendelt embereknek. Meg kellett ismételni a közhírré tevést, a távolmaradóknak pedig büntetést helyeztek kilátásba.

14 A hiányzó lakosok többsége a tanyára költözött nyíregyháziak közé tartozott. Az ő mozgósításuk a városi palotában nem lehetett sikeres, mert nyáron sokan a határban levő földjükön tartózkodtak. Az eredeti felosztás szerint a szállások abba a palétába tartoztak, ahová gazdájuk városi háza.

15 A közmunkák szervezésére a városi palétás beosztás ekkor már nem felelt meg, más megoldást kellett keresni. 7 NÉMETH, 1979. 360., 367-368. 8 NÉMETH, 1986. 22-25. 9 SZSZBML, V. A. 102/e. Katonai iratok. 43/123. 1792:8. 0 SZSZBML, V. A. 101/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 1. köt. [sorszám nélkül] 1818. január 19. 1 Uo. 317. sz. 2 Uo. 883. sz. 3 Uo. 390. sz. 4 Uo. 2. köt. 1183. sz. • 5 MÁRKUS, 1943. 140-141.; NÉMETH, 1986.22.