Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Sípos Ferenc: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején. Forrásközlés.

minden híveinket együttesen és egyenként, egyben megtiltjuk: nehogy Rákóczi részére menedéket nyújt­sanak, vagy ha tudomást szereznek tartózkodási helyéről, azt eltagadják, különben maguk is a felségsér­tés bűnébe esnek és természetes, hogy ezáltal méltó és megérdemelt büntetésüket elnyerik. Mindezek miatt Hüségteknek jelen levelünk által szigorúan megparancsoljuk elrendelve, hogy jelen rendeletünket a nyilvános vármegyei közgyűlésen haladéktalanul hirdessétek ki, mindent megtegyetek, hogy bárki, aki az említett Rákóczit élve vagy halva előkeríti, bárhol köteles legyen őt megmutatni. Ez­zel természetesen a mi jóakaratú rendelkezésünket hajtjátok végre. Császári-királyi kegyünkkel a továbbiakban irántatok jóakaratúan maradunk. Kelt Bécsben, ausztriai városunkban, november hónap 24. napján, az Úr 1701. évében. Lipót Mátyássovsky László nyitrai püspök s. k. Hunyadi László s. k. 7. Kassa, 1702. január 10. A Szepesi Kamara elnökének átirata Szabolcs vármegyéhez: a Rákóczi-birtokok a kamara kezelésébe kerültek; hirdessék ki, hogy akinek tisztességes igénye lehet e vagyon terhére, az hat héten belül jelentkezhet Jelzet: SZSZBML, IV. A. 1/b. Fasc. 3. No. 97. 1702. (latin) Méltóságos, Főtisztelendő, Tekintetes és Nagyságos, Nagytiszteletű, Nemzetes, Vitézlő, mint általam igen nagyra becsült, igen tisztelt nemes urak! Szolgálataim igen lekötelezett ajánlását. Bizonyára világos fent címzett Uraságtok előtt, hogy az ösz­szes Rákóczi-birtok az Őfelsége királyi kincstárára háramlott, törvény szerint. 39 De miután az a hír jár­ja, hogy több igénylő és főként hitelező van erre a vagyonra, 40 akik sok mindenre jogot formálnak, én pedig ő legszentebb Felsége Felséges Udvarától ezekről a követelésekről és hitelezésekről semmiféle tá­jékoztatást vagy utasítást nem kaptam, viszont ugyanazon Legfenségesebb Udvarnak nincs egyéb szán­déka, mint hogy a jogos és méltányos követeléseket kielégítse és azokat kiegyenlítse. Emiatt a már említett Uraságtokat mély tisztelettel és illendőséggel afelől keresem meg, hogy a leg­közelebbi közgyűlésen mindezt tegye közhírré és ha valaki úgy véli, hogy tisztességes igénye lehet a Rá­kóczi-vagyon terhére, a jelen levelünk vételétől számítva hat hét alatt az okmányok bemutatásával ná­lam adja elő kívánságait és igényét. Egyébként ne legyen Uraságtok terhére, hogy erről a dologról tudo­mást szerezzen a vármegye egész közönsége. És ezek után kívánom, a továbbiakban éljenek egészség­ben és maradok Fent címzett Uraságtok igen lekötelezett szolgája: Kassa, 1702. január 10. Ludwig Albert Thavonat s. k. 39 1701. július 6-án rendelte el az uralkodó a letartóztatott személyek ingó és ingatlan vagyonainak összeírását és a Szepesi Kamara kezelésébe adását. Rákóczi birtokait ténylegesen szökése után, 1701. november 19-én kobozták el; kezelésével a Szepesi Kamara elnökét bízta meg az udvari kamara. AR, 1873-1935. 1/12. köt. 174-177., 186-189., 294-296. 40 Rákóczi korábban kölcsönöket vett fel, egyes birtokokat, birtokrészeket elzálogosított. Pl. Majtényt 1698-ban Károlyi Sándornak, majd - a nővérével való osztozás után - az ecsedi uradalom ráeső részét (Sárospatak, 1700. szeptember 27.) gróf Bánffy György erdélyi kormányzónak adta zálogba. KÁROLYI, 1882-1897. 4. köt. 594-599.

Next

/
Thumbnails
Contents