Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Buda Attila: A Károlyiak fóti könyvtára

huszárezred alapitására ajánlotta fel a jobbágyfelszabadítás következtében számára kárpótlásuljáró összeget. Az ezred, amely a 17-es sorszámot és a Károlyi nevet viselte, azonban csak 1849 elején került harckész állapotba, noha létrehozója, Kossuth Lajos példáját követve alföldi birtokain nem sokkal később toborzó körutat is tett. Amikor 1848 végén a császári seregek közeledtek Pest-Budához, s a magyar államvezetés és adminisztráció Debrecenbe menekült, nem követte őket; öccsével és Batthyány Lajossal, aki Károlyi György sógora volt, a Károlyi-palotában maradt, hiszen mindhárman azt gondolták, nem követtek el semmi törvénytelen tettet, sőt a királyhoz való hűségük kifejezéseként is védték hazájukat. Miután azonban ekkor már a fiatal Ferenc József volt az uralkodó, s a bécsi udvari hangulat is megváltozott a magyarországi események értékelését illetően, rövid időn belül mindhármukat elfogták; a császári hadvezér, Alfred Windischgrätz lakhelyül - egyébként éppen úgy, mint néhány hónap múlva Julius Jakob Haynau is - a Károlyi-palotát választotta. Az első felelős magyar miniszterelnök sorsa közismert, Károlyi György rövid fogság után magas váltságdíj fizetésével megúszta, bátyjára viszont előbb Leibach (Ljubjana), majd Pozsony, Olmütz (Olomouc), Pest (Újépület), végül Theresienstadt (Terezín) zárkái vártak. Az utóbbiból 1850-ben szabadult szintén nagy összegű váltságdíj kifizetése után. Elete utolsó három évtizedében, betegségekkel és családi gyásszal sújtva, az önkényuralom utáni, kapitalizálódó Magyarországon hü maradt fiatalsága eszméihez és férfikora cselekedeteihez, habár tudomásul kellett vennie, hogy az általános fejlődés lehetőségét éppen az a hatalom és azok a személyek teszik lehetővé, akik két évtizeddel előtte vérrel és erőszakkal gátolták meg azt. De Károlyi István nem volt forradalmár alkat, mindig inkább a kibékülést, a gazdasági, kulturális előrehaladást tartotta szeme előtt. Egyházi és világi intézményeket pártfogolt, szociális szemléletét katolikus világnézete és saját, korán árvaságra jutott életének tapasztalatai motiválták. Altalános tisztelet és közszeretet vette körül, láthatatlan jelenléte az osztrák és magyar belpolitika egymással szemben kölcsönösen gyanakvó légkörében mindkét fél számára elfogadható személyként a folyamatosságot és biztonságot jelentette, ezért tölthette be 1860-ban és 1867-ben is rövid ideig ismét a vezérmegye főispáni helytartói tisztét. * * * A fóti kastély szalonjaiban és termeiben valaha a magyar arisztokrácia müvészetszeretetének és műpártolásának számtalan jele volt látható. A falakon Ligeti Antal, a nagykárolyi születésű, Károlyi István által támogatott alkotó romantikus festményei függtek Munkácsi Mihály, Lötz Károly, Mednyánszky László, Barabás Miklós, id. Markó Károly képei társaságában, tárlókban az Itáliából hozott kőzet gyűjtemény darabjait lehetett megcsodálni, néhány szobáját pedig művészi igényű, intarziás padlóval rakták ki. Bár a családnak kegyúri temploma volt a hazai romantika első remeke, amelyet Ybl Miklós neve mellett a belső festészeti és szobrászati díszítéseket elkészítő Kari Blaas

7 és Pietro Tenerani

8 nevei fémjeleznek, a kastélyban is volt saját használatú kápolnájuk, ahol a katolikus vallás rendje szerinti napi szertartásokat tartották. Az épületet körülvevő kert, amely évtizedekig változott, formálódott, míg végleges képét elnyerte, első hazai angolkertjeink egyike volt. Napjainkra sajnos mindebből igen kevés 7 Blaas, Kari (Naubers/Ausztria, 1815 - ?, 1894.), nazarénus festő. 8 Tenerani, Pietro (Torrano, 1789 - Róma, 1869.), szobrász, Antonio Canova és Bertel Thorwaldsen tanítványa.