Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Laczlavik György: Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez. Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc

letelepítéséről talált iratokból szerzett információt, ami alapján azután az urbarialis munkálatokat szervezte.

93 A levéltári ülőmunka már a 18. századi levéltárosokat sem kímélte. „Az continua ülés miatt alig birom a nyakamat, hogy egy kevés ki rázattassam magamot, Erdődbe rövid időre által rándulok" - írta 1773. február 15-én Károlyi Antalnak.

94 Udvarhelyi levéltáron kívüli tevékenysége A levéltárnoknak mint főtisztnek más feladatokat is el kellett látnia. Udvarhelyi tagja volt a nagykárolyi gazdasági bizottságnak, illetve központi tisztiszéknek. A nagykárolyi gazdasági bizottságot gróf Károlyi Antal hozta létre. Működéséről 1759-től vannak adatok. A bizottságot létrehozó grófi emlékirat a következő évből való: „Ennek utána minden dolgot a commissio által rendeltem, hogy folyjék. "

95 Hatáskörét az összes jószág igazgatásában, „az uraság öszszes törvényes dolgaiban," a publicumot, megyét érintő ügyekben jelölte meg. Minden uradalmi tiszt a bizottságtól függött, ennek jelentett. Károlyi Antal több esetben is intette tisztjeit, hogy engedelmeskedjenek a bizottságnak, „másra semmit se adjanak. " A nagykárolyi bizottság 1786-ig működött. Ebben az évben létesült a praefectusi hivatal, ami 1788-ban a központi kancelláriának adta át a helyét.

96 A gazdasági bizottság elnöke Gáspár Sándor jószágigazgató volt. A bizottság tagjai: a főszámvevő, a főadószedő, a jogügyigazgató, a főszámtartó, a főügyész, a levéltárnok - rendszerint az ülés jegyzője - és az uradalmi titkár. Gyakran megjelentek a bizottság ülésein a kerületi felügyelők is. Sem a bizottság tagjai, sem a meghívottak külön járandóságot a megjelenésért nem kaptak. A bizottság a Károlyiaknál hetente - szombat reggel 8 órakor - ülésezett.

97 A gazdasági bizottság hatásköre a tisztiszékhez volt hasonló, a központi tisztiszékhez állott közel. Hatásköre a birtokgazdálkodás, közigazgatás, jogszolgáltatás területét fogta át. A tisztiszék hatáskörétől az különböztette meg, hogy kifejezetten irányítási feladatokat végzett, ami már az igazgatóság felé mutat.

98 A nagykárolyi gazdasági bizottság 1772-ben Erdődre küldte Udvarhelyi Ferenc levéltárost, hogy a károlyi kocsmák részére a bort akózza meg.

99 Ugyanő tekintette meg a Károlyi mészárszék állapotát és naplóját {diáriumát)}

00 Az 1772. évi domestica conscriptio elvégzésére a felügyelők, számtartók, udvarbírók mellett a levéltárnokot is kiküldték.

101 Udvarhelyi munkabírását dicséri, hogy a nagy levéltárrendezési munkálatai mellett - kb. 8-10 ezer iratot dolgozott fel - ráért még az összes uradalom dézsmaborai kezelése fölött a „borinspector" tisztét is ellátni.

102 1 772-ben bízhatták meg ezzel a feladattal,

103 de erről 93 Uo. No. 77 613. 94 Uo. No. 77 606. 95 MOL, P 397.1/A/l. Nagykárolyi kerületi inspectorátus, Összesítő iratok, Ügyvitellel kapcsolatos iratok. 1. köt. (A Nagykárolyi gazdasági bizottság leveleskönyve, 1759-1761). 1760. február 6. 96 KÁLLAY, 1980. 54. 97 Uo.55. 98 Uo. 56. 99 MOL, P 397. I/A/l. Nagykárolyi kerületi inspectorátus, Összesítő iratok, Ügyvitellel kapcsolatos iratok. 2. kötet. 1772. március 14. No. 101. 26. pag. 100 Uo. 1772. május 2. No. 176. 44. pag. 101 Nyírbátorra és Kécre. Uo. 1772. október 17. No. 175. 103. pag. •02 SUNKÓ, 1997. 186. 103 Udvarhelyi Ferenc levelei Bátori György kéci udvarbíróhoz. MOL, P 398. 77 600-77 601.