Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Erdős Ferenc: Gróf Károlyi József, a politikus (1884–1934)

Tanács, majd november 3-án jött létre a Fejér Megyei Nemzeti Tanács. A tömegek radikalizálódása november első napjaiban mind határozottabbá vált. Ebben a feszült belpolitikai helyzetben Károlyi József az egyetlen célra vezető megoldásnak a megyei és a városi adminisztráció felelős vezetőinek józanságot sugalló magatartást ajánlott, valamint arra utasította őket, hogy a rendelkezésükre álló törvényes eszközök segítségével tartsák fenn, illetve állítsák helyre a közrendet, a közbiztonságot. Főispáni titkárának segítségével zavartalanná tudta tenni a főispáni hivatal működését, ő maga pedig személyi biztonsága kockáztatása árán is gépkocsival járta a vidéket. November l-jén tudatta a járások főszolgabíróival, hogy József főherceg homo regius kinevezte az új kormányt (Károlyi József féltestvére, Károlyi Mihály lett a miniszterelnök), annak rendeletei törvényesek, s a községek is megkezdhetik csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz. A megyeszékhelyen az utcai tüntetések miatt igen feszült volt a légkör. Ennek ellenére azon meggyőződésének adott hangot, hogy jelentősebb rendzavarásra nem kerül sor. Jelezte a Nemzeti Tanács Fejér Megyei Bizottságának közeli megalakulását, ugyanis a demokratikus testülettől tevékenységének első napjaiban nem többet remélt, mint a rend, a közbiztonság fenntartásának elősegítését. A főispánnak a járási főszolgabírói hivatalokhoz eljuttatott tájékoztatása lojális politikai magatartásra vall, főképp a forradalmi átalakulás törvényes keretek között tartása volt az elsődleges célja. Ezen törekvését csak megerősítették a vidékről mind sűrűbben érkező hírek. Tömegmegmozdulásra került sor Móron, Etyeken, Adonyban, Rácalmáson, Sárbogárdon, Kalózon, Csákváron, Kápolnásnyéken, Alapon. Különösen a móri zendülés bizonyult veszélyesnek, a járási székhely központjában elsősorban a zsidó kereskedők üzleteit, raktárkészleteit fosztották ki. Az összeütközésnek 3 halottja és több súlyos sebesültje volt.

8 A polgári demokratikus forradalom győzelmének első napjaiban, amikor a közbiztonság a mélypontra süllyedt, önmagát sem kímélte Károlyi József. November l-jén az esti órákban személygépkocsijával tért vissza Sárpenteléről (ahol feltehetően a főispáni tisztségben elődjével, Széchényi Viktorral folytatott megbeszélést), amikor Székesfehérvár közelében az útszéli bokrokból két katona rálőtt. A golyók a személygépkocsi oldalába fúródtak, de a főispán szerencsésen megmenekült. Az esetről a Székesfehérvári Hírlap „Merénylet a főispán ellen" címen adott tájékoztatást.

9 Lojális politikai magatartása ellenére mind gyakrabban került a támadások előterébe, különösen a szociáldemokraták adtak hangot elégedetlenségüknek. IV. Károly Eckartsauban kiadott nyilatkozata (1918. november 13.) szinte egybeesett Károlyi József felmentésével. November 13-án adta hírül a Székesfehérvár és Vidéke, hogy az új kormány a törvényhatóságok elévült rendjét gyökeresen megreformálja. E törekvések első szakaszában a főispáni tisztségeket szünteti meg, s kormánybiztosokat nevez ki a vármegyék és törvényhatósági jogú városok élére. November első felében a megyei közigazgatási bizottság előtt Károlyi József bejelentette, hogy a belügyminiszter kérésére mindaddig a helyén marad, amíg a kormány az őt felváltó kormánybiztos személyéről nem dönt. A Károlyi József személyéről szóló javaslatot Batthyány Tivadar belügyminiszter terjesztette elő. A minisztertanács ülésén azon véleményének adott hangot, hogy Fejér megyében Károlyi Józsefet kellene kormánybiztosnak kinevezni, ugyanis értesülése szerint őt az egész megye szívesen fogadná. A belügyminiszter előterjesztését Károlyi Mihály miniszterelnök azzal vétózta meg, hogy Károlyi József a testvéröccse ugyan és meleg viszony fűzi hozzá, de 8 FML, IV. B. 416. Közigazgatási iratok. I. A polgári demokratikus forradalomra vonatkozó iratok, 1918. 9 Székesfehérvári Hírlap, 1918. november 3.