Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Fazekas Rózsa: Károlyi György és Nagykároly

Károlyi József fiatalon, 35 éves korában, 1803-ban váratlanul hunyt el. Hat kiskorú gyer­meke felesége, majd annak halála után sógora, Waldstein Emánuel gyámsága alá került. Miu­tán a három Károlyi fivér nagykorú lett, 1827-ben megtörtént a családi birtok felosztása. Ilyen eseményre a Károlyi családban már több generáció óta nem került sor. Az 1827-es osztálykor mindhárom fivér részesült a felföldi, vagyis a Szatmár megyében és környékén lévő birtokokból, valamint az alföldi, a Csongrád és Békés megyében elterülő jó­szágokból. A Pest megyei fóti uradalmat a kastéllyal együtt, valamint a bécsi házakat a leg­idősebb fivér, István kapta. Lajos örökölte a Nyitra megyében található tótmegyeri uradalmat a kastéllyal, és a pesti Egyetem utcai palotát a rákosi réttel. Károlyi István számára a fóti kas­tély - Pest közelsége miatt - egyszerre lehetett téli és nyári „szállás". Károlyi Lajost házas­sága Bécshez kötötte, itt élt családjával együtt, ezért az osztálykor neki jutott pesti Egyetem utcai 15 palotát eladta kisebbik fivérének, Györgynek. A nyár egy részét birtokain, leginkább a tótmegyeri kastélyban, országszerte híres mintagazdaságának központjában töltötte. A legkisebb fivér, György örökölte a család ősi fészkét, Nagykárolyt és környékét, a felföl­di jószágok legértékesebb részét. Az 1820-as évek végén, az 1830-as évek elején gyakran tar­tózkodott Nagykárolyban. Nagy lendülettel látott hozzá birtokai rendbe szedéséhez, a racio­nális gazdálkodás meghonosításához uradalmaiban. Az új gazdálkodási módszerek azonban csak lassan hódíthattak teret, mert az újításhoz tőke kellett és szakember. Az ifjú gróf azonban nemcsak az új gazdálkodási módszerek iránt lelkesedett, hanem a liberalizmus iránt is. Bará­tai - Széchenyi István, Wesselényi Miklós - példáját követve a reformerek oldalán belevetet­te magát a politikai küzdelmekbe. Naplójában így emlékezett erre az időszakra: „ Volt az az idő, mikor fiatal álmodozásimban hazám szebb és szerencsésebb hajnalát felderülni képzel­tem, és ezen reményeimben Szatmárban szándékoztam pályámat megnyitni, és hathatós, tett­leg munkálódással hazám kifejlődésére munkálni. Voltak, de kevés hazámfiai, kik ezen nézet­be bementek, és valóban reményiettük, hogy közmunkálódással egy szép és hazámra hasznos célt elérünk. " 16 Károlyi György arra utalt, hogy az 1820-as évek vége felé, az 1825-1827. évi országgyű­lés után az arisztokrácia fiatalabb, a liberális eszmével ismerkedő, a romantikus életérzéstől 17 áthatott nemzedékének körében megfogalmazódott - főleg külföldi tapasztalatok alapján - a magyarországi viszonyok megváltoztatásának igénye. Úgy gondolták, hogy az uralkodó bele­egyezésével, az arisztokrácia irányításával a gazdasági és társadalmi modernizáció belátható időn belül megvalósítható. De néhányan, pl. Wesselényi, úgy ítélték meg a magyarországi vi­szonyokat, hogy az új törvények megalkotását a király és az arisztokrácia többsége nem biz­tos, hogy támogatni fogja, ezért meg kell szerezni a megyei nemesség támogatását is, amit úgy tartottak elérhetőnek, ha a megyék élére liberális gondolkodású politikusokból álló tisztikart választanak. Károlyi György 1829-ben Wesselényi Miklóssal együtt aktívan részt vett a Szatmár megyei tisztújításban. Az új tisztikarban többségbe kerültek a liberálisok. A liberális vezetésű tisztikar nagy eredménye, hogy a következő évi követválasztáson Károlyi Györgyöt, a „ haladó párt" prominens alakját közfelkiáltással követté választották. Károlyi az országgyűlésen a Wesselé­nyi Miklós körül csoportosuló liberális ellenzékhez tartozott. Az országgyűlés után a 15 Időközben a Kecskeméti utca azon szakasza, ahol a palota állt, az Egyetem utca nevet kapta. 16 FAZEKAS, 2002. 252. 17 A romantikus életérzés leginkább a türelmetlen tenni akarásban, az egyén érvényesülését akadályozó kötöttségek elleni tiltakozásban nyilvánult meg. Az egyén egy közösség részeként kívánta tehetségét kiaknázni, és saját töké­letesedésével a társadalom tökéletesedést, fejlődését akarta szolgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents