Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor ősei

Rákóczi György ugyanis a Rozsályi Kunok mellett kötelezte el magát,

15 ezért Károlyi Mihály legidősebb fiának, Ádámnak a főispánsága - az uralkodó és a megye támogatása ellenére Kun István, illetve II. Rákóczi György haláláig formális volt. Tényleges hivatalviselése így rövid időre korlátozódott, mivel 1661-ben meghalt. A főispáni tisztség azonban ettől kezdve hosszú időn át a családon belül öröklődött. Károlyi Ádám utóda öccse, László lett, akit 1669-ben királyi tanácsossá, 1670-ben Szatmár várának főkapitányává nevezett ki I. Lipót. Megbecsültségét mutatja, hogy aranysarkantyús vitéz és királyi kamarás volt, az 1681. évi országgyűlésen pedig a felső-magyarországi királyi ítélőtábla ülnökévé választották. Töretlen királyhűségének köszönhetően 1674-ben megszerezte a Wesselényi-féle rendi szervezkedésben érintett Keczer Menyhért lapispataki és egyéb Sáros megyei birtokát, 1686. március 12-én pedig a füzérradványi uradalmat és a tokaji szőlőhegyen lévő, Barát nevű szőlőt adományozta neki az uralkodó, amelyet még a következő évben újabbakkal, sőt egy kassai házzal is kiegészített. A családi hagyományoknak és a kor szokásának megfelelően Károlyi László vagyongyarapításában is fontos szerepet játszottak a zálogügyletek, a tizedbérletek, a különböző gazdasági kiváltságok (pl. dézsmamentesség, vámjog) és természetesen az ügyes gazdálkodás. De épp így a hatalmaskodás is, amelyre jószágai fekvése, a határterület körüli bizonytalanság jó lehetőséget nyújtott. Jó érzékkel mérte fel az erőviszonyokat, s ha neki volt esélye, nem szalasztotta el az alkalmat. Különösen az erdélyi birtokosok rovására növelte birtokait, akik számára az erélytelen Apafi Mihály nem nyújtott hatékony védelmet. Károlyi László kihasználta ezt a helyzetet, noha korábban négy esztendőt töltött I. Rákóczi György udvarában, II. Rákóczi Györgynek pedig hitelezője is volt. A birtokszerzésben azonban nem befolyásolták érzelmi szempontok, így nem csoda, hogy az őt önmérsékletre intő Bánffy Dénes szavainak - „ Volna édes sógor uram elég ellensége a magyarnak, ha egymást nem bántanánk и"

16 nem volt következményük. Károlyi László ugyanis az osztályos társakhoz hasonlóan a gyarapodás

ban visszaigazolását látta viselkedése helyességének. Tény, hogy élete végén számos birtokot mondhatott magáénak, a fent említetteken kívül főleg Szatmár megyében, de több részjószága volt Külső-Szolnok és Bihar megyében is. Károlyi László nemcsak a vagyonszerzésben, hanem az uralkodóház iránti lojalitásban is követte a családi hagyományokat. Csáky István kassai főkapitány megbízásából fiával, Sándorral együtt részt vett a felvidéki és a nagybányai protestáns templomok elfoglalásában, s az 1687-1688. évi országgyűlésen ő is elismerte a Habsburgok örökös magyarországi királyságát. Ereje hanyatlását érezve, a dinasztia megbízható híveként kezdeményezhette Sándor fia főispáni kinevezését, aki fivérei, Mihály és István halála után

17 a família egyetlen férfitagjaként még apja életében elfoglalta hivatalát. Visszautalva a dolgozat elején felvetett kérdésre, hogy ti. voltak-e családi előzményei Károlyi Sándor karrierének, azt kell mondanunk, hogy igen. Valamennyi nemzedék - fizikailag és mentálisan ép - tagja esetében kimutatható, hogy jó érzékkel ismerték fel a lehetőségeket és a legcélravezetőbben cselekedtek. Kétségtelen, hogy a legeredményesebb Károlyi Mihály és Károlyi Sándor volt, hiszen ők szerezték meg a família számára a bárói és a grófi címet. 15 Ebben minden bizonnyal meghatározó szerepet játszott a Rozsályi Kunok harcos protestantizmusa. Kun István például végrendeletében is kikötötte, hogy amennyiben felesége pápista emberhez menne nőül, minden jószágától és gyermekei feletti gyámságától fosszák meg. KÁROLYI, 1882-1897. 4. köt. No. VII. 16 Uo. 496. 17 Mihályt egy Szatmár vára körüli csetepatéban kurucok ölték meg, István nem sokkal Buda felszabadítása (és fivére halála) után egy törökökkel vívott csatában esett el.