Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Héjj Csaba: A Hew nemzetség Gát és Lovasberény16–19. századi történetében (Kutatási beszámoló)

szentmiklósi uradalomtól mint földesúrtól bérelték földjeiket és kaszálójukat. Közülük tizenkettő volt colonus (telepes, földműves). Az összeírás szerint Joannes Héji (Heé) hét köböl szántót és egy kaszás rétet, Joannes Héj (Heé) hét köböl szántót, illetve kettő kaszás rétet, míg Joannes Heé (Heé) hat köböl szántót, illetve fél kaszás rétet, Andreas Hev (Hő) pedig nyolc köböl szántót és öt kaszás rétet használt. 1720-ban Bereg vármegyében újra felmérték a falvak lakosságát. Gáton Joannes Heév (Heé) birtokában 6 pozsonyi mérő szántó és 2 kaszás rét volt, Andreas Heév neve mellett pedig 8 pozsonyi mérő szántó, valamint 1 l

h kaszás rét van feltüntetve. Beregszász-Vég-Ardón ekkor három Joannes Heu nevű lakos szerepel. A földesurak adó- és terménybehajtó túlkapásainak korlátozására 1767-ben Mária Terézia által kiadott úrbéri rendeletet Bereg vármegyében 1775. november l-jétől vezettek be. Ekkor Gáton a Heék közül Andreast, Sámuelt, Stephanust, özvegy Michaelist, özvegy Joannest és Gregoriust (mindannyian jobbágyok), valamint Joannes zsellért írták össze. Az urbárium aláírói között található Heé Stephanus, aki merthogy nem tudott írni, egy keresztet tett a neve fölé. Az 1774-es beregszász-vég-ardói összeírásban Andreas, Joannes és Nicolaus Hej neve szerepelt. 1809-ben a gáti református eklézsia javainak leírásában is feltűnik néhány Heé-ős: „A Rekettyénél vagyon 3 darab föld, a három 5 vékás, ezek közül kettő egy barázdán vagyon, és ennek szomszédja Napkeletről: idősebb Bak István szántó földje, amely dűlő; Délről a Vég Mihályé; Napnyugatról: a rekettye rétje; Északról idősb Héj György szántó földje amellj dűlő. A Harmadiknak szomszédja Napkeletről idősb Bak István dűlő szántó földje Délről: Idősb Héj András. A másik fordulóban vágynak ezek: először Kat ere hidjánál vagyon egy más mellett 2 szántó föld, a kettő negyedfél vékás. Szomszédja, Napkeletről: Idősb Héj András dűlő szántó földje. Másodszor a felmenő Dombon vagyon Lőrintz János földjei; Napnyugatról az Ország útja. Északról idősb Héj János földje. Harmadszor a Temető alatt vagyon 12 Kaszásra való Kaszálló, amellj közép termésében meg terem 12 szekér szénát. Szomszédja Napkeletről Király István 8 lépésnyi szántó földecskéje, Délről: a Pallagi András kaszállója; Napnyugatról a Falu Kaszállója és az idősb Héj János szántó földecskéje. Ötödször Szeg földje, más fél véka tengeri belé megyén. Szomszédja Napkeletről a nagy rét; Délről: Idősb Héj Mihály tengeriföldje; Napnyugatról a Rekesz; Északról: idősb Héj István tengeri földje. " A községben való lakásukra az alábbi forrásrészlet utal: „ Uraság Vendégfogadót építtetett és mind ez ideig is (bár ígéretben volt, vagy van) mást helyettek nem adott. Felső szomszédja a Falu Kaszállója. Alsó Héj Miklós, és az Ország Ut. Octavo: Akasztófa Sorjában vagyon egy szélben öt darab gazos föld, belé menne az öt darabba: Öt Köböl; most pedég szorosan tsak egy Köblös. Felső szomszédja Idősb Balázsi István. Alsó, Hej János. " A nagyobbik harang felirata a család András nevű tagjának egyházi tisztségviselését örökíti meg: „A Gáthi Reformata Ekklésia (ön) tette a maga költségével Isten dicsőségére 1802-ik Curátor Héj András. Jánosi ekklésiája 1808. esztendőben ". 1827-ben Andreas és Stephanus Héj Beregszász-Vég-Ardón élt, míg Josephus Hej - az 1828. évi országos összeírás szerint - Gáton lakott, itt ő volt a falu leggazdagabb jobbágya hat mérő földdel. A kimutatás szerint egyúttal neki volt a faluban a legnépesebb a portája, ahol rajta kívül öt felnőtt személyt jegyeztek fel. Háromnegyed kaszás rétjén négy ökör legelt. Egy 1844-es bejegyzés szerint „ Gát helysége közössége nevezetesen főbírája Héj István az uradalmi földektől el különözve s kizárólag használt földeikben háborítatásukat panaszolván... Heé István, Bak József és Heé János gáti lakosok az általuk önmaguk szükségére