Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

gyereke született. Ha figyelembe vesszük, hogy Károlynak és Sándornak még további, a fel­nőttkort meg nem élt gyermekei voltak, a gyermekvállalási kedvben drasztikus visszaesést konstatálhatunk. 17 Ez pedig például azzal járt, hogy Leopold Sándor ágán - akit három fia, is­mereteink szerint, egyaránt egy-egy leányunokával ajándékozott meg -, gyermekeit követően már nem hagyományozódott tovább, és így nem maradt fenn a Leopoldok neve. Leopold Ká­rolyhoz és Sándorhoz hasonlóan gyermekeik nagyrésze is helybeli vagy a régió (Délnyugat­Magyarország és Baja) településeiről származó zsidó család gyermekével kötött házasságot. Ebben elsőként Leopold Sándor két fia, Samu és Lajos esetében történt változás, akik tehetős fővárosi középpolgárságbeli családokkal (Guttmann-Wotzasik, Jacobi-Brachfeld) kerültek ro­koni kapcsolatba. 18 A család mobilizációja szempontjából ez nemcsak földrajzi tekintetben je­lent eltérést, hanem társadalomtörténeti értelemben, életvitel vonatkozásában is. Nyugati mű­veltségű, entellektüel beállítottságú családokba való beházasodásuk egyúttal megfelelt Samu és Lajos szocializációjának, értékpreferenciáinak. A házasságok tekintetében megemlítendő, hogy míg а‍ I‍I‍.‍ n‍e‍m‍z‍e‍d‍é‍k‍ részéről kivétel nélkül zsidóságon belül történt a párválasztás, addig a III. generáció kapcsán már vegyesházasságot is feljegyezhetünk. Ugyanis ifj. Leopold Lajos és Jacobi Lívia leánya, Éva az úri középosztály egyik neves családjának nagyreményű fiához, Badics Józsefhez ment feleségül (1928). 19 Házassága kapcsán Éva kikeresztelkedett, ami a két világháború közt a család több tagja esetében szintén előfordult. Szilágyi Mihály egy he­lyütt azt írja, hogy Leopold Sándornak, aki egyébként 1869-tól haláláig, 1912-ig a Baranya­Tolna megyei hitközségkerület elnöke volt, a gyermekei sorra kitértek. 20 Erre nem rendelke­zek egyöntetű adatokkal, de annyi kétségtelenül tény, hogy ifj. Leopold Lajost, amiképp uno­katestvérét, dr. Leopold Kornélt, római katolikus szertartás szerint temették el. 21 A korán, 1899-ben elhunyt Samut még izraelita szertartással temették, de Klára leánya 1920. július 8­án már evangélikus vallásúként kötött Bécsben házasságot Fellner Alfréddal, Fellner Henrik iparmágnás fiával. 22 Már ezen adatok birtokában - pedig feltételezhető, hogy hasonlóan dr. Leopold Kornélhoz, ifj. Leopold Lajos felesége is követte férjét a kitérés útján 23 - is nagy 17 A fellelhető anyakönyvek tanúsága szerint - 1874-1885 közti időszakról a TMÖL-ben hiányoznak a szekszárdi izraelita hitközség anyakönyvei - Károlynak és Sándornak a 3. sz. táblázatban szereplő gyermekei mellett a kö­vetkező gyerekei születtek még: Károly részéről Hermann (1853. október 13.), Frigyes (1856. május 17.), Pauli­na (1858. június 22.), Eszter (1862. július 18.), Samu (1864. április 29.); Sándor részéről Lajos (1867. március 3.), Viktor (1870. január 11.), Berenka (1874. március 2.). 18 Guttmann Irén szülei Guttmann Károly és Wotzasik Lujza, Jacobi Lívia szülei pedig dr. Jacobi Samu és Brach­feld Vilma. Jacobi Lívia testvére volt a híres zeneszerző Jacobi Viktor, illetve Jacobi (Pongrácz) Erzsébet írónő, sógornője pedig Székács (Jacobi) Jolán, neves pszichológus, Jung közeli munkatársa. A Wotzasik családra vonat­kozóan lásd KÖVÉR, 2002. 19 Badics József agrárközgazdász, 1937-től haláláig, 1945-ig a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója volt, apja Badics Ferenc, korának neves irodalomtörténésze. 20 Lásd SZILÁGYI - SCHWEITZER, 1991. 76. 21 Tolnamegyei Újság, 1939. aug. 2. 1-2. 22 TMÖL, V. B. 76. 1342/1922. 23 Az alispáni iratokban nyoma van dr. Leopold Kornélné, illetve leánya Magda, valamint Leicht Lajosné és leánya, Flóra zsidótörvények alóli mentesítési kérelmeinek (1939-1940), TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok. 16289/1939., 21391/1939., iktatókönyv (15465/1939 és 9981/1940. sz. bejegyzés); Egyébként dr. Leopold Kornélné, Leopold Mihály és Mihályné neve szerepelt a bonyhádi gettóba szállítottak listáján, míg Leopold Ká­rolyt, a Molnár-féle Nyomda Rt. cégvezetőjét, igazgatósági tagját 1944-ben munkaszolgáltra vitték. Ifj. Leopold Lajos és neje, Jacobi Lívia 1944-ben Budapesten az Andrássy utcai „zsidóházba" kerültek. Vö. DOBOS, 1996. 36, 307., DOBOS, 2005. 398.; TMÖL, XVII. 409. XVII. 33/1946.; TMÖL, IV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hit­község iratai; Badics Lívia közlése.

Next

/
Thumbnails
Contents