Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

forrást többszörösen illik megbecsülni, a kutatást sok irányban szükséges folytatni. Eddigi kutatásaim során szerzett tapasztalataimról, a felhasznált forrásokról a következőkben ejtek szót. Forráslehetőségek, kutatási nehézségek Önálló családi irathagyaték hiányában a Leopold családra vonatkozó kutatásaink előrehaladását segítő forrásokat a következőképpen csoportosíthatjuk: • levéltári források • kézirattárak levélgyüjteményei • korabeli könyvek, folyóiratok, újságok • szóbeli adatközlések, interjúk A levéltári források közül egy családtörténeti kutatás során használatos irategyüttesek természetesen ebben az esetben sem nélkülözhetetlenek, így pl. a vagyoni és tulajdonviszonyok elsőrendű forrásai, a telekkönyvi iratok (birtokív-összesítők, telekkönyvek, betétek) és az árvaszéki iratok Utóbbiak a rokonsági kapcsolatok feltárásában is sokat segítettek, megkönnyítve a felekezeti és állami anyakönyvekben történő további kutatást. A szintén elsődleges forráshelynek minősülő szekszárdi közjegyzői irattárban való kutatás még hátravan, viszont a dualizmus kori szekszárdi adókönyvek, illetve adókivetési lajstromok megsemmisülése miatt a család vagyoni, gazdasági viszonyainak folyamatos, évről évre történő összemérő vizsgálata nagyban megnehezült. Ezt részben, és csak a családtagok korlátozott körére a korabeli városi, vármegyei virilis jegyzékek alapján el lehetett végezni, amit elősegített, hogy a vármegyei virilis jegyzékek összeállításához szükséges előmunkálatok anyaga sokszor igen bőségesen maradtak meg az alispáni iratok közt. 1. sz. táblázat A Leopoldok virilis tagsága Tolna vármegye és Szekszárd rt. város köztestületeiben a dualizmus korában 3 Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága (1872-1918) Fizetett legmagasabb adó (év - helyezés a virilis jegyzéken) Szekszárd rt. város képviselő-testülete (1905-1918) Leopold Károly 1874, 1886-1901 1014 Ft (1888-47. hely) Leopold Sándor 1872-1912 1963 К (190639. hely) 19051912 Leopold Lajos 18921896 313 Ft (1896165. hely) -

Dr. Leopold Kornél 1894, 18991918 8136 K* (19185. hely) 19051918 Leopold Mihály 19091912 948 К (1912 114. hely) 19081918 Iß. Leopold Lajos 19071917 2685 К (191535. hely) -

* Értelmiségi foglalkozása miatt adója kétszeresen került beszámításra Ft: forint, K: korona, átváltási arányuk = 1:2; Az 1901. évi virilis jegyzéktől tüntették fel az adóösszeget koronában. 3 Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága a korban 440 főből állt, amelynek fele, 220 fő került be fizetett adója révén. A helyezés e 220 főről évenként összeállított jegyzéken elfoglalt pozícióra vonatkozik. Az adatok forrása: TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok megfelelő aktái. Lásd CSEKŐ, 2002/b. 54., vö. CSEKŐ 2002/a., CSEKŐ, 2005. 125-130.