Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Novák Veronika: A Feketeházy család. Sorsok alakulása a politikai változások tükrében

A Feketeházy család Feketeházy János aktív munkaviszonyát 1892-ben fejezte be, amikor nyugdíjba vonult. Feleségével, Fekete Júliával (született Szecsey Júlia, aki mostoha unokahúga volt)

9 és három fiával, Tiborral, Gyulával és Jánossal Budapesten éltek. Tibor fiuk 1911-ben meghalt. Feketeházy János szívesen tartózkodott Vágsellyén, tagja volt a helybeli Casino egyletnek, sőt idős korában hazaköltözött. Az 1919-es népszámláláskor már állandó lakhelyéül a vágsellyei Deák utcai 337-es ház van feltüntetve. Szakmai véleményét és segítségét a Vágón át vezető első közúti híd tervezésénél és kivitelezésénél is felhasználták. 1923-ban a családi ház javítása közben baleset érte, aminek következtében amputálni kellett a lábát. 85 éves korában, 1927. október 31-én halt meg. Örök nyugalomra a vágsellyei családi kápolnába helyezték, melyet apja, Feketeházy Domonkos és apósa, Fekete József építettek. Ekkor már három testvére és szülei is a kápolnában nyugodtak. Feketeházy János fiai közül János folytatta apja mesterségét. 1891-ben született. О is mér

nöki diplomát szerzett és tervezőmérnök lett. Szüleivel együtt Vágsellyén telepedett le. Főleg a gazdasági világválság idején a Vágsellye környékén épült vízelvezető csatornák hidait kivitelezte. Az ő nevéhez fűződik a jelenleg is használatos hidak közül a Deákit és Alsószelit öszszekötő vasbeton közúti híd tervezése, valamint a peredi templom karzatának vaskonstrukciója is, amely szép díszítésével kiemelkedő tehetségét bizonyítja. Saját építkezési vállalata volt, amely Vágsellye első járdáit is kivitelezte. A helyi községi vágóhidat is ő tervezte. Feketeházy János a második világháború végéig maradt Vágsellyén. Feleségével, Máriával - több magyar család sorsára jutva - kitelepítették a csehszlovák-magyar lakosságcsere néven ismert akció során. Ezt a meghurcoltatást csak pár évvel élte túl. 1953-ban Budapesten hunyt el. Előbb Budapesten temették el, majd felesége halála után mindkettőjüket a vágsellyei Feketeházy káponában helyezték örök nyugalomra. Feketeházy János másik fia, Gyula is a kitelepítés sorsára jutott, a második világháború után családjával együtt Magyarországra telepítették. Id. Feketeházy János felesége, Júlia férje halála után is Vágsellyén élt. Aktívan bekapcsolódott a városka kulturális és társadalmi életébe. A második világháború befejeztével birtokát elkobozták annak ellenére, hogy bírósági ítélet ellene nem született. A fennmaradt elkobzási irat szerint vétkéül azt rótták fel, hogy „ magyar és" támogatta a magyar női mozgalmakat, amivel hozzájárult Vágsellye elmagyarosításához"}^ Ugyanazon iratban az állampolgársági rovatban feltüntették róla, hogy a 33. számú törvény szerint hontalan. Hasonlóan más csehszlovákiai magyarhoz, állampolgári jogait csak 1948 után nyerte vissza, birtoka azonban állami tulajdonban maradt, illetve telepeseknek juttatták azt. Feketeházy Júlia 1952-ben hunyt el Vágsellyén. Őt is a családi kápolnában helyezték örök nyugalomra. Feketeházy Júlia és ifjabb Feketeházy János halála után csak néhány évtized múlva a vágsellyei szlovák tannyelvű gimnázium történelemtanára, Bosnyák Péter írt Feketeházy Jánosról egy országos szintű szlovák folyóiratban megemlékezést. A köztudatba nagyobb mértékben azonban csak jóval később került a neves család, amikor 1992-ben emléktáblát lepleztek le Feketeházy János tiszteletére. Mivel a táblán neve ekkor csak szlovák formában szerepelt, a család élő tagjai kérték kijavítását. Többszöri kérésükre újabb táblát készítettek magyar és szlovák nyelven, amely a mai napig a város központjában, az egykori Feketeházy-ház közelében hirdeti a város neves szülöttének emlékét. 2005-ben a Vágsellye és vidéke polgári társulás emlékére közösségi házát Feketeházy János-háznak nevezte el. 9 Szecsey Júlia régi nemesi család sarja, akit a galántai Fekete család örökbe fogadott. A Fekete család már a 16. században ismert volt Galantán, de a régió több településen is rendelkezett birtokkal. 10 VÁL, GJNB