Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

A tokaji harmincados minden zsák gabonára, törvény ellenére négy, a kallói három polturát szed úgyis, mint a kisvárdaiak. Hozzátéve, attól kezdve, hogy téli porciót szedtek a vármegyében Gyulaháza faluban, egy közepes állapom jobbágy havonta téli porcióban 52 rénes forintot fizetett. Jó Mihály, ajaki bíró, esküdteivel együtt. Az elsőre semmit. A másodikra: a kisvárdaiakhoz hasonlóan. A kallói kapitány az ecsedi katonáit rájuk küldötte, a szegénységet közmunkára hajtotta. A harmadikra: mint a kisvárdaiak hozzátévén, a téli porciót a végrehajtóknak rögtön nem tudták megadni. Azonnal kínozni kezdték, egy ember kezét-lábát megkötve, gerendára akasztották, némelyeknek - engedelemmel mondva - szeméremét kötéllel megkötötték, úgy kínozták. Czigány Ferenc ramocsaházi bíró és Bács Miklós, Kardos Ferenc esküdtek. Mivel ez a falu különösen a beszállásolok útjába esik, mennyi és milyen zaklatásoknak volt kitéve és ma is mennyire meg van terhelve, azt leginkább azzal lehet bizonyítani, hogy a beszálló katonák az összes vágómarháit, a szegény lakosokét és a nemesekét összeszedték, fegyveresen elhajtották, nem tudni hová és milyen szándékkal, csak darabonként egy forintért engedték el. A negyedikre: a tizedszedő a tized leadása végett hallatlanul megterhelte, a rendes kötelezettségen felül háromszoros-négyszeres fizetéssel sújtja. Balogh Ferenc, ibrányi bíró és Konty Márton, Szőcs István esküdtek. Az elsőre, hogy a gyakori fuvarozás miatt már 9 ökör pusztult el. A másodikra és harmadikra: mint az előbbiek, hozzátéve, hogy a porció behajtására kiküldött német katonák, a téli beszállásolás ideje alatt, az ingyen élelmezések és ellátáson felül erőszakkal 300 forintnál többet hajtottak be. A negyedikre: a tizedszedők semmi rendkívülit nem szedtek be. Székely György, petneházi bíró és Arató Sámuel, Kovács Mihály esküdt. A beszállásolt katonák az igavonó marhákat elvesztegették. Két év alatt a boradás és élelmezés mennyire ment, könnyen tehető 50 forintra. Vágómarhát Mansfeld-ezredbeli hadnagynak, Smidnek kettőt, más kettőt Hajtemberg grófnak kellett adni. Hozzá kell tenni, hogy nemesi kúriába minden tekintet nélkül éppen úgy beszállottak, mint a jobbágyházakba. Mindenféle konyhára valót és más élelmet zsaroltak. A nemességet és szegénységet egyaránt ingyen ellátásra kényszerítették. Maczko, Caraffini-ezredbeli szállásmester 22 forint értékű vágómarhát 3 forintért vágatott le. A katonák a templom cimeteriumában kutakodva, az ajtót feltörték. Amit a helység nagyobb biztonság okából odarejtett, elrabolták. Ezzel a szegénységet megkárosították. A másodikra: a tokaji parancsnok, mind a várba járó, mind a réven átkelő emberektől egy forintot szed, és amiatt zaklattatja. A harmadikra, mint az előbbiek. A negyedikre. A kallói harmincados ugyanúgy, mint a kisvárdai. Varga György, laskodi bíró és Fekete Pál, Néző Gergely esküdtek. Az elsőre Terzy gróf katonái átvonuláskor, egy jó ökröt, tehenet, két borjút erővel fizetés nélkül elvittek a szegény lakosoktól. Különböző módon zaklatták, boradást, ingyen ellátást követeltek. Egyetlen alkalommal ezer gonoszságot követtek, mindezekkel a szegénységet zaklatták, zsarolták. A többihez azt is hozzátéve, hogy az átvonuló katonáknak 20 köböl zabot kellett adni. Gronsfeld katona a Holstein ezredből egy szekeret négy ökörrel magának elvitt. A másodikra semmit. A harmadikra, mint az előbbiek. A tizedszedők a tizedet jóval magasabban szedik, mint a korábbi években.