Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Ölveti Gábor: A Szerepi Kelemen család

érdekegységének, sem a társulat céljának: „A közgyűlés kijelenti, hogy az osztályok egyesíté­se a társulati elnök Kelemen Sándor ügybuzgalmának, kitartó és fáradhatatlan munkásságá­nak gyümölcse, ezért köszönetet szavaz és azt jegyzőkönyvileg megörökíttetni rendeli. " Jelentős változást hozott az 1870. és 1871. évek nagy árvize, amely megrongálta a védpar­tot. A Berettyó vízbőségét a Kraszna kiöntése és az Ér vizével történő egyesülése okozta. A társulat megállapította, hogy a munkáskéz hiánya miatt Mayer Antal vállalkozó nem tudta kel­lő ütemben építeni a védtöltést. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a közmunkaerőt, valamint a köz­ségek ingyenes munkaerejét 1871-től kezdve, úgy a mederszabályozási, mind a töltésépítési munkálatoknál többé nem alkalmazták. A nagy árvíz után a társulat 1872. március 23-i ülésén Kelemen Sándor elnök javaslatára 500 000 forint kölcsön felvételét határozta el a magyar általános földhitel részvény társulattól a védpontok láncolatának kiépítésére. Ezen a rendkívüli közgyűlésen a fiú, Sándor és az apa, Kelemen János mint a nagyváradi latin szertartású püspökségi uradalom után legnagyobb ér­dekeltség, még együtt szavazott a hitelfelvétel mellett. A társulat alapvető feladataként hatá­rozta meg az egész vidéket oltalmazó védtöltés kiépítését, az árvizek által okozott kitörések betöltését, a hiányos töltésvonalak összekötését és a meglévő töltések kellő magasságra eme­lését. A hitelfelvétel után a Berettyó Szabályozási Társulat 1874-ben a nagysárréti védpontok ki­építésével Lusztig Mór vállalkozót bízta meg. Ugyanezen a rendes évi közgyűlésen, február 16-án „a kormányzó választmány Szerepi Kelemen János társulati tagnak, 1874-ik évi január hó 7-ik napján történt elhunytát bejelenti, - és azon elismerésének, mellyel az elhunyt érdemei iránt mindenkoron viseltetett, az uton vél maradandó értéket emelni, hogy jegyzőkönyvbe igtatja, miszerint a Berettyó szab. társulat az elhunytban, egy munkás, a kezdeményezés ne­hézségeinek leküzdésében ernyedetlen, és mindenkoron áldozatkész tagját vesztette el. - Ezen határozatról a közgyűlés, a társulatot ért veszteség feletti mély sajnálatának és részvétének ki­fejezése mellett, az elhunytnak özvegyét, gróf Haller Klára ő méltóságát, értesíttetni rendeli. " 1875. január 16-án a közgyűlés megállapította, hogy az előző évben a Berettyó folyónál víz­áremelkedés nem volt, és a kedvező időjárás lehetővé tette a nagy-sárréti védtöltések kiépíté­sét mindkét oldalon. A közgyűlés elismerését fejezte ki a választmány munkásságáért, amely a 100 000 holdon felüli ártereknek a vízáradásoktóli végleges megmentését eredményezte. Ennek is tudható, hogy az ülés 3 évre újból Kelemen Sándort választotta elnökévé. Sajnos ezt az elnöki ciklust már nem tudta kitölteni. 1876. február 10-én a választmányi ülésen jelentet­te be az alelnök, hogy Szerepi Kelemen Sándor folyó év január 8-án meghalt. Március 11-én pedig a közgyűlés hozott határozata szerint: „ Osztja és magáévá teszi a közgyűlés kormányzó választmányának a társulat elnöke Szerepi Kelemen Sándornak elhunyta felett jelentésében ki­fejezett sajnálatát, s miután a társulat a elhunytban, érdekeit helyes odaadással felkaroló ki­tartás és munkásságában kitűnő elnökét vesztette el, az irányában nyilvánuló kiérdemelt elis­merést jegyzőkönyvileg megörökíteni rendeli. " 19 1884 előtt járt K. Nagy Sándor Szerepen és a Bihar-ország című müvében a következőket írja: „Ma már nem egy ölnyi széles, buja nádassal szegélyezett keskeny töltésen lehet bejutni Szerepre, mint a Berettyó szabályozása előtt, midőn a falu még sziget gyanánt lebegett a rop­pant nádasok között s az egész megyében a legvizesebb hely volt; - az ötvenes évek óta nagyon sokat hátasodott ez a vidék, nagyon sok gazdagon termő szántó föld emelkedett ki a mocsa­rakból, habár a tavaszi vízáradások néha most is sok vetést elborítanak s víz alá temetnek. " A vízszabályozás és ármentesítés hősies munkája nem bizonyult hiábavalónak. 19 Uo. 23. köt.; GALLACZ, 1896. 353.

Next

/
Thumbnails
Contents