Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Ölveti Gábor: A Szerepi Kelemen család

szavával neveztessenek is ezek, amelyek az előbb felsorolt helységhez, pusztákhoz és birtokrészekhez kell, hogy tartozzanak és csatlakozzanak jog szerint... " Az özvegy Csotka Erzsébeten kívül az adományozottak között sorolják fel a Kelemen Pétertől fogant öt fiuk, István, Antal, Ignác, József és János nevét. Bihar vármegyében Mária Terézia rendelete nyomán elkezdett úrbéri rendezés felmérései 1769 és 1771 között történtek meg. Az úrbéri tabellákból kiderül, hogy a Sárréti járásban Dancsházán a 2 telekből Ve telek, Szerepen pedig a teljes 2Vs telek Kelemen Péternek és árváinak a tulajdona. A sámsoni tabellán nem szerepel a Kelemenek neve. Az 1770. november 15-én kelt és az úrbérrendezés kapcsán feltett kilenc kérdésre adott válaszok Szerep helyzetére és gazdálkodására tartalmaznak adatokat. Eszerint a vásáros hely Debrecen öt mérföldre van a falutól, ahová a lakosok termékeiket eladásra hordják. Szántóföldjük egy fordulóban meglehetősen kicsi, a szikes talaj, az árvíz, eső- és hóvíz miatt. 4-6 marhával szoktak szántani a föld keménysége miatt két alkalommal. Kaszálóik sasos szénája és a legelő elegendő a szarvasmarha és sertés tartásához. Itatóvíz a határban van, sőt a lakók kevés pénzt is kapnak a csikászó víz kihasználásáért. A tüzelésre, az épületre és eladásra fordítható nád bőséges mennyiségben nő a határban. A kenderáztató víz is elegendő. A helységben zöldséges kertek a telkeken vannak. Őrölni az uraság szárazmalmában szoktak.

4 Fényes Elek 1851-ben kiadott művében így ír Szerepről, amely Bihar vármegyében, Debrecenhez 5 mérföldnyire, Sárrét mocsarai mellett található: „Határa a kis és nagy gatályi, és zódonipusztákkal együtt 18.000 hold, mellynek azonban nagyobb része nádas rétség vagy mocsár, melly csikót, halat, teknősbékát, vadmadarakat nagy bőséggel szolgáltat, gazdag kaszáilóit a Berettyó árja rongálja. " A hajdani falut 1150 körül Zerep, 1322-ben Scerepmunustura, 1773-ban már Szerep néven írják. A Scerepmunustura elnevezés arra a Szent György tiszteletére szentelt monostorra utal, amely az úgynevezett Sószugban létezett, és a török időkben pusztult el.

5 Sárréten a Zoárd nemzetség ősi központja volt Szerep, melynek elöljárói a monostor kegyurai is voltak. Szerep pedig kétségkívül személynév volt, annak neve, ki e monostor alapjait megvetette. A települést, amely 1458-ban Békés megyéhez tartozott, 1472-ben pedig ismét Bihar megyéhez számították, a gyakori árvíz miatt 1751-ben a Körtvélyesér mellé telepítették.

6 Itt építették fel a református templomot, amely helyett 1826-ban újat emeltek. 1764-től találhatók meg a református anyakönyvezés első nyomai. A református egyházközség a Debreceni egyházmegyéhez tartozott. Szerep közigazgatási státuszát tekintve 1773-ban község, 1882-ben nagyközség. A zömmel őstermeléssel foglalkozó lakosság folyamatosan növekedett az 1785. évi 449 főről 1900-ban 2030 főre.

7 A Szerepi előnevet felvett Kelemen család tehát 1767-ben nyerte el az árvizes és mocsaras Sárréten fekvő szerepi birtokot. Arról a Nagysárrétről van szó, amely a 19. század derekáig a Berettyó mocsara volt. Távolabb terült el a Körös mentén a Kissárrét az árvízrendezésig hasonlóan vizenyős terület. Nem véletlenül fogalmazódott meg később a Körösök és a Berettyó egységes ármentesítésének szükségessége. Osváth Pál, a Sárrét neves ismerője egy, az 1858-ban megejtett elkülönítésre hivatkozott, amikor megállapította, hogy Szerep határa 4 Dr. Czerny Károly közlése; DEZSŐNÉ, 2002. 95., 109., 111.; BÁRSONY - PAPP - TAKÁCS, 2001. 269-271., 346., 354., 356. 5 FÉNYES, 1851. 128.; KOVACSICS, 1997. 81.; NADÁNYI, 1938. 511. A romot Mesterházy Károly tárta fel 1968-69-ben. 6 RNL, 17. köt. 558.; NADÁNYI, 1938. 511.; BUNYITAY, 1883. 2. köt. 144, 346., 425-426. 7 NADÁNYI, 1938. 511.; KOVACSICS, 1997. 81-82.; KORMOS, 1984. 182., 188, 193, 196.