Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Bán Péter: Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában

népességet telepítettek, továbbá 1770 tájára Kisköre és Sarud is katolikus falvakká lettek, akaratlanul is felötlik az emberben, hogy esetleg nem a valláskülönbség volt-e az a robbanótöltet, amely Eszterházy püspököt és Tiszanána „régi jobbágyait" oly végletesen szembeállította egymással? További probléma, hogy az uradalomban, főként annak tiszai kerületében bizonyára nem csak az említett négy falu belterülete, házainak állapota mutatott elmaradott képet, s másutt mégsem hajtatott végre átfogó területrendezést Eszterházy Károly. Tiszaörsön ugyan 1770-ben felmerültek ennek kezdeményei, de folytatásáról nincs tudomásom. Mi irányította vajon a püspök-földesúr figyelmét az egyik helységre, s nem a másikra? Kisköre esetében az 1768-as tűzvész kézenfekvő magyarázat, Kömlőn a „ tabula rasa " telepítés szinte magától kínálhatta a kedvező terepet, s talán innen csak egyszerűen átterjedt a megkezdett folyamat Tiszanánára is. Vajon nem merülhetett-e fel Eszterházy püspökben (aki később a türelmi rendeletnek kemény ellenzője volt), hogy a gazdálkodási, településszerkezeti fejlesztést ki lehetne használni a protestantizmussal szemben az újításokat felvonultató „katolikus racionalizmus "javára? Végül: miért és hogyan került rá sor Sarudon, és miért nem folytatódott más, hasonló átépítésekre nem kevésbé rászorult helységekben? A kérdések, felvetések, hipotézisek folytathatók lennének, de megnyugtató megoldásukhoz mindenekelőtt további részkutatások szükségesek. Felhasznált források HML IV. 1. Heves Megyei Levéltár Heves Vármegye Levéltára. Heves Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, (1304), 1335-1850 Egri Érsekség Gazdasági Levéltára iratai, (1241)—1945. Birtokigazgatási iratok. 1618-1923. Térképgyűjtemény, Törzstérképek és Úrbéri térképek. Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtár Helytartótanácsi levéltár. Departamentum urbariales. Tabelláé urbariales. Comitatus Hevesiensis. EÉGL, XII. 3. EÉGL, ХП3/е. XV. 1. MOL A. C. Felhasznált irodalom B. HUSZÁR, 2002. B. Huszár Éva: Heves megye elpusztult falvainak topográfiája. In: História est... (írások Kovács Béla köszöntésére). Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2002. 189277. Bán Péter: Az egri püspöki uradalom igazgatása Eszterházy Károly idején. In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1999. 259370. Kápolna története. A falu gazdasági gyarapodása és társadalmi rétegződése a korai újkorban (1700-1848). H. п., 2000. 110-143. Bán Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra. In: História est... (írások Kovács Béla köszöntésére). Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2002. 9^18. BÁN, 1999. BÁN, 2000. BÁN, 2002.