Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Bán Péter: Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában

tartoznak csinálni. Egyébféle kémény meg nem engedtetik. Mely kéményekre ad az uraság égetett téglát azon az áron, amennyiben magának vagyon, semmi nyereséget nem kívánván, tudniillik 100 téglát 42 pénzen, melynek áráért is elvárakozik az uraság a szabad esztendők elteltéig. A házakat és egyéb épületeket vert náddal födjék, és az utcák felől portájukat is nád­dal kerítsék, mert gardájukat az utcára csinálni meg nem engedtetik, és senki az utca lineáján belül vagy kívül házát ne építse, hanem az egyenes sort tartsa meg, mert aki a sort meg nem tartja, felálló fala is elhányattatik. " 20 E követelményeket Kömlő új lakosai minden jel sze­rint zokszó nélkül teljesítették, és a mellékelt 19. századi úrbéri térképfelvételek egy roppant szabályos, négyzetes utcahálózatú telepes község képét rajzolják elénk. Tiszanánán az események bonyolultabban követték egymást. Az 1770-es „ ideális urbári­um " még csak a máshonnan jövő zsellérek számára szólt a „pusztatelken kőből vagy mór tég­lából [azaz: vályogtéglából] és égetett tégla kéménnyel" történő házépítésről, s ahhoz 3 éves részleges adómentességet ígért. 21 Ilyen értelmű és minden lakosra érvényes rendelkezés ki­adásának közvetlen előzménye a 102 parasztcsalád elköltözése volt, mert ők viskóikat és is­tállóikat („domos, veipotius gazulas et stabula ") lebontották, faanyagát magukkal vitték, el­adták vagy eltüzelték, s így a falu teljesen feldúlt képet mutatott. Ezt követően, 1772 decem­berében készült el Tiszanána első településrendezési tervezete, amely öt utca nyomvonalát je­lölte ki, s amellyel még a község elöljárósága is egyetértett. Azonban a következő év márciu­sában, amikor Ulrich prefektus gyökeresebben kezdte felforgatni a korábbi beltelkeket, új ut­cákat és házhelyeket jelölve ki a régi lakosok és az újabb betelepülők számára, akkor az őslakosság a maga szempontjából már hátrányosnak tartotta az átformált beltelki határokat, és nyíltan szembeszegült. Mária Teréziánál azonban ezúttal hiába instáltak, mert éppen az ő uta­sítására és éppen 1773 tavaszán hirdették ki a vármegyén azt a helytartótanácsi rendeletet, amely „az erdők conservatiojára és abból származandó közjóra nézve... ezután, ahol csak mód vagyon benne és kitelhetik, vagy kőből, vagy égetett téglából, vagy vályogból a házat építsék, hogy így a földesuraságok egyedül csak a fedél ajtóknak és ablakoknak való fákat" vágassák ki. „Emellett arra is intetnek a helységbeli lakosok, hogy valaki ezután házat akar építeni a helységekben, nem oly rendetlenül mint eddig és nem imitt-amott, nem padlás nélkül valót, vagyis bogárhátú házat, hanem szép renddel építsék és ahhoz tartozandó kerteket szép móddal utána intézzék. " Hamarosan még egy további állami szempont is megjelent: a kato­naság egyenletesen jó minőségű kvártélyának biztosítása. Ezzel az érvvel írta elő a prefektus Tiszanána minden telkes jobbágyának, hogy négy ló befogadására alkalmas istállókat emelje­nek, szilárd építésű házaikban pedig „két szobája legyen minden gazdának, mely által, ha quartélyosa leszen is, a gazda és cselédje, főképpen téli üdőben, a hideg számára vagy istál­lóra nem szorul, mert két szoba lévén, minden katona egyben, mind a házi cseléd is más szo­bában láb alatt nem lévén, nyugalomban lenne". 22 Ulrich János prefektus minderre hivatkozva nyolcadtelkes vagy zsellérsorba taszította a szembeszegülőket, 100 „padlás nélküli, nádfalból levő bogárhátú kusurnyót" leromboltatott. 1775 májusában kimzette az új utcasorokat, kimérette a 259 egyholdas beltelket - nem kis 20 BÁN, 2004. 192. Hozzáteszem: a példaképül állított Kisköre utcáinak, portáinak rendbetételére a falu 1768. júli­us 28-i porrá égését követően került sor, s a modernebb, tűzbiztos újjáépítést a püspöki uradalom égetett tégla és épületfa szállításával is elősegítette. SOÓS, 1975. 318. 21 E követelményt ekkor még aligha vehették szigorúan, erre mutat az is, hogy hasonló szövegrész olvasható Tisza­örs, Maklár, Gyöngyössolymos egykorú úrbéri szerződésében, ahol nincs nyoma a tiszanánaihoz hasonló utca- és házrendezésnek. BÁN, 2004. 176-183. 22 HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. №‍ 2‍2‍3‍.‍/‍1‍ e‍t‍ A‍.‍ S‍u‍b‍ F‍F‍,‍ H‍H‍,‍ J‍J‍,‍ K‍K‍,‍ M‍M‍.‍ é‍s‍ 1‍7‍7‍8‍.‍ R‍e‍g‍.‍ №‍ 1‍7‍/‍1‍ e‍t‍ A‍.‍ S‍u‍b‍ G‍G‍,‍ H‍H‍,‍ 2‍ e‍t‍ В‍.‍

Next

/
Thumbnails
Contents