Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Bán Péter: Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában

1. sz. táblázat A tiszanánai jobbágyok terhei 1764 és 1770 között 1764 1767 1770 Egésztelekre számított cenzus és váltságpénz 26 rénes forint 33 rénes forint 46 dénár 1 rénes forint 51 krajcár + legelőbér Robot természetben 6 kila széna kaszálása 52 nap (4 marhával + 2 gyaloggal), 100 kéve nád vágása, behordása Tized + kilenced természetben Gabona, bárány Gabona, bárány Gabona, bárány, kukorica, kender-len Összes telekszám 85 'A 85 Egésztelek nagysága 45 köböl szántó, 7 Ч2 köböl kukorica, kenderföld, 2 Ч2 köböl rét 28 köböl szántó, kukorica

és kenderföld 8 köböl rét elszámolását, a földesúri juhok határbeli legeltetését.

8 A legsúlyosabb problémát mégis az je

lentette 1770ben, hogy Eszterházy püspök illetve prefektusa, Ulrich János nem vette fi

gyelembe a határ árterületi fekvését, és azt második osztályúnak minősítve felére csökkentette az egy egésztelekre számított szántó- és rétterületet. Az „ideális urbárium" kiadásának minden bizonnyal az volt a célja, hogy az úrbérrendezést közvetlenül megelőzően a földesúrnak kedvezőbb, a jobbágyoknak hátrányosabb pozíciót teremtsen. Ezt a célt részben el is érte az uradalom, mivel az úrbéri rendelet - mely Tiszanánát a III. osztályba sorolta - csak 36 magyar hold szántóban és 6 kaszás rétben állapította meg egy falubeli egésztelek méretét.

9 A telkiállomány meghatározása körüli összeütközés ilyen lezajlását Ulrich János prefektus is elismerte egy későbbi, 1776. október 7-én kelt jelentésében. Leírása szerint Tiszanánán 1766-ban és 1769-ben egyaránt 49 5/8 holdat számítottak egy telekre, így 1766-ban a 70 1

/2 összes telek 3541 9/16 holdat, három év múlva 81 3

A egésztelek 4056 7/16 holdat tett ki. 1770-re és 177l-re már csak 34 5/8 holdnak vettek egy telket, így akkorra a 85 egésztelek összterjedelme 2943 3/16 holdra, azaz az előző esztendőhöz képest radikálisan, több mint 1000 holddal, egynegyed résszel csökkent. 1772-ben azután, az úrbéri rendelet végrehajtását követően a szerinte 38 holdas egésztelkek összes száma 116 '/гге szaporodván összterületük 4427 jugerum lett.

10 Az 1772. évi eredmény azért inkább az uradalom számára volt hasznos: Tiszanána összes úrbéres területe 9%kal nagyobb lett 1769hez képest, ugyanakkor az adóz

tatható telkek száma legalább 42%kal, de lehet, hogy 53%kal emelkedett.

11 A jobbágyságnak 8 BÁN, 2002. 4043. 9 DÓKA, 1997. 183. adatai itt tévesek (30 hold szántó, 12 kaszás rét). Helyesen adta meg SOÓS, 1975. 488. Vö. MOL, C. Possessio Tiszanána, 1247. cs.; MOL, A. 4172. tekercs; továbbá HML, EÉGL, XII3/a/85. rsz. Jogbiz

tosító okmánykönyvek és iratok, 12411858. Liber 82. (Régi kötetszám) 646667. 10 HML, IV. l/b/116. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. No 223./1 et A. Sub GG. 11 A42%-os növekedés Ulrich adatai alapján, az 53%-os számítás DÓKA, 1997. 183. közlése alapján (125 Ч2 telek) kalkulálható.