Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pozsonyi Zoltán: Falak között. Egy redemptus família három generációjának társadalmi helyzete a 18. századi Túrkevén

Túrkevétől nem túl messze fekvő Dévaványa (Heves és Külső-Szolnok vármegye) melletti Kérszigetről, Erzsébet házastársa, Vincze Márton a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Átányból származott.

35 A következő generáció esetében sem változott a kép: Vincze Márton öt életben maradt gyermeke közül egy sem kevi illetőségűvel kötötte öszsze életét. Vincze István feleségének származása ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy nem helybeli (nemes) volt. Amíg Vincze Pál a Debreceni Református Kollégium nagyhírű profeszszorának, az Érmelléken birtokos Szilágyi Sámuelnek Sára nevű lányát vette nőül, addig legidősebb húga, Anna egy Gömör-Kishont vármegyei birtokos nemeshez ment feleségül. A középső lány, Erzsébet pedig egy birtok nélküli bihari nemes, az 1770-ben Kevibe került Marjai Albert prédikátor párja lett.

36 A 18. századi Túrkeviben amúgy sem erős endogámiát a Vinczék harmadik generációja tovább gyengítette.

37 Vincze István és Pál összesen kilenc házasulandó gyermeke kivétel nélkül nem kevi illetőségűvel lépett frigyre! A vezető réteg soraiban a Vinczékre jellemző exogámia nem volt gyakori, bár előfordult ugyan, hogy egy-egy generáción esetében felerősödött a nem helyeikkel kötött házasságok számaránya.

38 A házassági matrikulákra támaszkodva azonban kijelenthetjük, hogy a redemptus-tanácsos eliten belül dominált az egymással való házasságkötés gyakorlata. Ez a vélhetően tudatos döntési mechanizmus hosszú időre biztosította a vezető réteg minimális vérségi és anyagi utánpótlását. Falak között A redempciót követően mind a redemptusokon, mind az irredemptusokon belül - a birtokolt földmennyiség és az állatszám alapján - kialakult egy vagyonos, egy közepesen tehetős és egy szegényebb réteg. Az anyagi aspektusú megközelítésnél jóval bonyolultabb és ellentmondásosabb a jászkun társadalom jogi szempontú tagolása. A már ismert redemptusok és irredempusok mellett a polgárjoggal, ingatlannal nem, kizárólag lábas jószággal bíró, szolga állapotú zsellérek, valamint a speciális jogokkal és eltérő anyagi bázissal rendelkezők - akik közé egyaránt beletartoztak a koldusok, az idegen munkavállalók, a cigányok, a görög kereskedők, az „értelmiségiek" (orvosok, mérnökök, tanítók) - alkották a Jászkun Kerület lakosságát.

39 A teljes jászkun társadalom presztízs alapon történő klasszifikációja még várat magára, de annyi 35 JNSZML, V. A. 501/b. Közigazgatási iratok, 1739-1848. Cap. A. Fasc. 2. szn. 1746., Сар. C. Fasc. 10. 51/1806. Sárkányoknak két gyermeke született, akiket szüleik korai halála után a Vincze házaspár nevelt fel. A Sárkány-ág leszármazottainak házasodási stratégiáját nem vizsgáltuk, mert ők nem tartoztak az elithez. 36 Krisztina a család tiltása ellenére egy Kraszna vármegyéből elszármazott, Keviben botrányairól elhíresült rektorhoz ment nőül anyja halála után. Itt házassági stratégiáról nem volt szó, így nem tekintjük a vizsgálat részének. 37 MOL, A 2452., A 2455.; Az endogámia Túrkevén 1743 és 1790 között 43,23%-os, Karcagon 1730 és 1800 között 85,4%-os volt. ÖRSI, 1990. 38-39.; ÖRSI, 2001. 132-133. 38 A település jegyzői posztját hosszú időn át betöltő Endrédi Pál hat lánya közül a négy férjezett egyike sem helybeli birtokos felesége lett, fia viszont kevi redemptus lányt vett el. JNSZML, V. A. 501/b. Közigazgatási iratok, 1739-1848. Cap. A. Fasc. 1. szn. 1783. Marjai Albert lelkészként alkalmazott volt, nem tartozott a vezető réteghez, ezért gyerekei házassága nem képezi a vizsgálat tárgyát. Egyébként öt gyermeke közül négy nem helybelivel kötött házasságot, s legifjabb fia, József felesége sem a vezető réteghez tartozott. 39 BAGI, 1995. 67-80. A szerző a redemptusokon belül jogilag öt alcsoportot különböztetett meg.