Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században
kölcsönöztek. Szeptember 5-én Keserű György nagyváradi kanonoktól 5000 forintot, majd a nagyváradi káptalantól előbb szeptember l-jén 15 ezer és szeptember 6-án 3000 forintot vettek fel. 1759 októberéből fennmaradt megállapodások szerint a háromszéki Szentléleken lakó Jakó Lászlótól és feleségétől 600 forintot, a kolozsvári „ convictus régensétől, Repszéli László uram őatyaságától" 2000 forintot, idősb Kászoni Andrástól 1500 vonásforintot „mindkörmöci aranyaként idest 303 körmöci aranyokat", Haller Cecília asszonytól 63 6000 forintot kértek. A kölcsönkérés 1760-ban tovább folytatódott. Augusztus 18-án a kolozsvári házuknál 64 létrejött egyezség szerint Toroczkai István liber bárótól vettek fel 3000 forintot, szeptemberben a marosvásárhelyi „páter minoriták... praesidensétől, tiszteletes Bocskor Jánostól" 1560 magyar forintot, a kolozsvári Szent József szeminárium régensétől, Splényi József pátertől 1000 forintot kaptak. 65 A zálogosításnak megfelelően 1760-ban már Haller György és felesége, Csáky Borbála kötött megállapodást a bihari birtok egyik kiváltságolt mezővárosával, Berekböszörménnyel. Az 1300 német forintot kitevő árenda nemcsak a robottól, dézsmától és taxától mentesítette a mezővárosi polgárokat, hanem a malom, a mészárszék és más egyébféle aprólékos hasznokat is átengedték a zálogbirtokosok, ahogyan „eddig is a méltóságos gróf Csáki uraktól oda engedtetnek". 66 A kocsmát, az erdő minden hasznát, a halászat, vadászat jogát és jövedelemét viszont maguknak tartották fenn, „ úgy a boltnak árendája az uraságnak marad, ha addig is őkegyelmeknél nem volt. " 67 A körösszegi, adorjáni és margittai birtokon az erdélyi családok század közepi zálogbirtokossága idején figyelhető meg a szőlőterület számottevő gyarapodása. 1759-től, amikor a vármegyei urbárium lehetővé tette a robotnapok növelését, Haller György élt ezzel a lehetőséggel. A robotnapok egy részét irtásokra fordították. Ennek eredményeként 1766-ban a margittai Nagy-hegyen és a Mondra-hegyen 540 vonás forintra becsülték az új szőlőket, s 58 forintra a „palántát" 68 1767 májusától, Kornis Mihály zálogbirtokosságának kezdetétől a szőlőtelepítésre alkalmas irtások létesítése tovább folytatódott. 1784-ben egy újabb becsű alkalmával már kb. 5500 rénes forintra értékelték az összes irtást, ennek azonban jelentős része már nem szőlőföld volt, hanem szántó (Körösszeg, Berekböszörmény, Siter) vagy kaszáló (Margitta). Berekböszörményben a Göngör nevű szőlőskertben felerészben maguknak dolgoztak a jobbágyok, felerészben az udvarbíró utasítására az uraságnak. Margittán a Kálvária-hegyen lévő új szőlőt 252 rénes forintra értékelték, ugyanakkor a hegyen lévő régi szőlőben 200 forintnyi kárt állapítottak meg. Szarkón egy 1700 forintra értékelt örök szőlője volt a grófnak, de foglalás útján ezt tovább bővítette. Tisztjei ugyanis a bor tiltott eladásáért szőlőföldeket foglaltak el: egy Kiss Mihály nevű embertől 50 vonás forint, egy Nyolika nevűtől pedig 80 vonásforint értékben. Kornis zálogbirtokosságának 16 éve alatt az uradalmakban hat kocsma, Szalárdon 63 Haller Cecília báró Thoroczkai István felesége volt. További kölcsönkérések Kolozsvárról, a Doboka megyei Székről stb. KmOl, Fond Jósika, No. 678. 64 Haller György és Csáki Borbála háza a Monostor utcában, „ egyfelől mélt. gróf erdélyországi gubernátor Kemény László úr őexcellentiája, másfelől unitárius praedicátor tiszteletes Pálffi Benjámin uram házai szomszédságában " volt található. 65 1760-ban a borosjenői Székely Ádámtól 1000 forintot, a budai jezsuitáktól 6000 forintot kaptak. 66 1760. január l-jén Kolozsvárott kötött megállapodás. 67 Az eldőlt fákat és a vad gyümölcsöt természetesen elhordhatták a lakosok. Megmenekedtek ugyan a szántóföldi robottól, de a kocsmához bort és tűzifát kellett fuvarozniuk. 68 MOL, P 71. Fasc. 4. Birtokjogi iratok, 1451-1859, Bihar megyei javak. No. 50. A Takács János margittai főbíró vezetésével végrehajtott becsű „a szerzett és építtetett" szőlőkre egyaránt kiterjedt. A robot nagysága ekkor emelkedett kétszeresére, azaz 14 napra, amely az ország más vidékein korántsem számított volna magasnak.