Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században

szőlője mellett 60 hordó, Csernátonyi Györgyé mellett 40 hordó bort adó szőlő. Búzában 13 telek, Czentén szintén ötödfél telek, a Kolozs megyei Pusztatelken és Belső-Szolnok vármegyében Nagy Kujstalakon, Ojszlyon a teljes részbirtok, az összes jobbágyokkal és szökevényekkel együtt. A budatelki allodiális szántó és kaszáló egészen Csáky Imréé lett, míg Búzában ugyanennyi köblös az idősebb fivéré, a fennmaradó részt pedig kettéosztották. A veteményes és gyümölcsös kerteket, a külső tartozékok nélküli és az udvar körüli földeket, és a szárazmalom jövedelmét is elfelezték. A két testvér megegyezését a rokonság egy része nem tudta elfogadni. Csáky Gábor leányának, Zsuzsannának gyermekei: Lázár Druzsina és Lázár László 173 l-ben - kihasználva Csáky Zsigmond és Imre konfliktusait is - az almási, gorbói és szurdoki jószág felosztásának megváltoztatását kérték

50 úgy, hogy a buzai birtok legyen teljesen az övék, Almást és Gorbót pedig Csáky Zsigmond és Csáky Gábor örökösei „egyenlőképpen " osszák meg egymás között. Egy 1731. november 9-én Marosvásárhelyen kelt megállapodás szerint - amelyet Mikola Lászlónak a Torda utcai házában kötöttek - id. Csáky László fiainak, Istvánnak és Gábornak leszármazottai birtokmegosztásban egyeztek meg egymással.

51 Csáky Zsigmondnak jutott az almási és gorbói jószág, míg a Lázár rokonság kezére került a buzai és az ahhoz tartozó portio (a Doboka megyei Budateleke, Czente és Feketelak a buzai curiával együtt).

52 Az almási birtokból ehhez a birtokrészhez került Vérmező nevü falu, a Szentmihály nevü puszta Vármező felőli része (Kender mái, a három völgy közül az egyik és Balásháza) valamint az ezt a részt illető erdőség. Csáky Zsigmondé lett Nagyalmás falu a hozzá tartozó curiával, Szentmihály puszta két völgye (Sorno és Szent Mária), Nagypetri, Czold, Kökényes, Nyires, Kásapataka, Rajholcz, Bérese, Bábon portiók, Gorbó a curiával, Csernek, Galbo, Bányika portiók, Salamon falu, Hosszúmező, Felső- és Alsócsobánka, Véczk portiókkal. A Lázár család tagjai szerint idősebb Csáky László házastársának, Káinoki Katának hagyatékát (bizonyos részt a buzai jószágból) ifjabb Csáky László idegen kézre juttatta, majd ezt Csáky Zsigmond is „cedála ", ezért kérték nagyanyjuk fejedelemségben található jussát a maguk számára visszajuttatni. Csáky Zsigmond 1735-ben bekövetkezett haláláig igyekezett gyarapítani az erdélyi javakat és ésszerű gazdálkodást bevezetni birtokain. A két testvér konfliktusait mutatja az ifjabb Csáky elleni pereskedés és az a törekvés, hogy az idősebb fivér, Zsigmond, saját lányai számára szerezhesse meg öccse birtokait. Csáky Zsigmond testvérével, Imrével hosszú ideig használta a bihari uradalmakat, amelyekről halála után utódai pereskedést kezdtek a család magyarországi ágával. Csáky Zsigmondnak két leányutóda maradt, Borbála és Katalin. Csáky Zsigmond özvegye Imre gróf haláláig (1742) leányai nevében is kezelte férje birtokait, beleértve az erdélyi és a bihari birtokokat is. Akkor azonban felmerült a leányágon belüli megosztás igénye. 1744. augusztus 18-án jött létre a megegyezés Csáky Zsigmond és 50 KmOl, Fond Jósika, No. 629. 1731. november 9-én, Kolozsvárott jelentettek be tiltakozást. 51 KmOl, Fond Jósika No. 660. A megállapodást Halmágyi Adalbert és Bocskor László előtt kötötték. II. József idején vette elő azt a Királyi Tábla, hogy a felek ahhoz tartsák magokat. 52 A Lázár-örökösök: gróf Lázár László, aki testvéröccseit (Gábor, Ferenc és Ádám) is képviselte, valamint Lázár Druzsina és férje, Henter Dávid voltak.