Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Papp Klára: A Csákyak erdélyi ága a 18. században

Csáky István országbíró 25 gyermeke közül a 17-18. század fordulóján György és Tamás hadvezérként az európai háborúkban szerzett magának érdemeket. Az országbíró idősebb fia, Zsigmond Szepes és Abaúj vármegye főispánja volt, az apa által 1690-ben megszerzett Szendrő birtokosa.

16 Imre - a feltétlen királyhűségéről ismert politikus - kassai plébánosként kezdte papi pályáját, majd egri kanonok és címzetes prépost, 1703-ban váradi püspök és bihari főispán,

17 ifjabb István 1696. áprilisától Borsod vármegye főispánja lett.

18 Már 1697-ben felmerült, hogy Ugocsa vármegye Prinyi Pál halálával megüresedett főispáni székét ifj. Csáky István kapja meg.

19 A döntés megszületett, s 1698. március 12-én, Nagyszőllősön a beiktatás is megtörtént.

20 Az Erdélyi Fejedelemségbe került Csáky László politikai pályája nem alakult éppen szerencsésen. Apafi Mihály a Béldi-összesküvésben vállalt szerepéért birtokait konfiskálta, s neki magának török földre kellett menekülnie. A 17. század végének nagy törökellenes háborújában viszont már Scherffenberg tábornok erdélyi hadműveleteiben, Habsburg oldalon vállalt szerepet. Az erdélyiek „trónkövetelő-gyanús arisztokratának" tartották a császári seregek élén hazaérkező Csákyt, különösen miután a jezsuita Dunoddal - az udvar diplomatájával Teleki Mihály ellen intrikák. Az 1690-es években Csáky László és Haller János a Bécsben ülésező erdélyi konferencia segítségét kérte „ tisztségei és becsülete " visszaállításához, s Csáky külön is folyamodott ingatlanai és pénze visszaadásáért. A konferencia azonban 1695. január 5-én kitért az utóbbi követelés teljesítése elől.

21 Csáky László Dóboka megye főispánja, guberniumi tanácsos lett. Egyik fiát, Istvánt egy 1699. szeptember 5-én kelt lipóti oklevél Kolozs vármegye főispánjává tette.

22 Id. Csáky László főispán (1641-1698) második felesége,

23 Bethlen Éva volt az édesanyja a Rákóczi-szabadságharc idején (1708) meghalt azonos nevű fiának, Lászlónak. Amikor 1699ben ifj. Csáky László megegyezést kötött néhai Haller György fiaival, Haller Sámuellel és Györggyel az id. Csáky László halála utáni adósságokról, apja özvegyével, Jósika Judittal 16 TOMKA, 2002. 161. Csáky István az alsóvár helyén 1694-ben kezdte meg impozáns kastélyának építését, amelybe a „ korábbi vár két bástyáját és körfalait is belefoglalták ". Döntéséhez hozzájárulhatott, hogy 1692-ben a felső vár nyolcszögü tornyába villám csapott, ami felrobbantotta az itt tárolt puskaport. Csáky István 1690-ben cserebirtokok (a szomolnoki rézbánya, Szomolnok, Stósz és Svedlér városok) felajánlása révén szerezte meg Lipóttól adományba a szendrői uradalmat. GYULAI, 2002. 189. Csáky Zsigmond ezért nem Szendrő kapitánya volt, hanem a szendrői uradalom örökös ura. BOROVSZKY, 1908. 95. 17 Kettejük közül Csáky Zsigmond (anyja Lónyai Margit) volt az idősebb, aki 1665-ben, míg Imre (anyja Melith Klára) 1672-ben született. NAGY, 1857-1865. 88. 18 MOL, P 71. Fasc. 195. Személyi iratok, 1695-1713, Ifj. Csáky István ugocsai, beregi főispán hivatalos levelezése. No. 2. Lipót király oklevele. Csáky István apjának első házasságából, Lónyai Margittól 1669-ben született. 19 Uo. No. 4. A megye jövedelmei és honorjai Csáky Istvánt illessék. 20 Uo. No. 3. Újhelyi István nótárius aláírásával igazolta. 21 TRÓCSANYI, 1988. 58. 22 MOL, P 71. Fasc. 195. Személyi iratok, 1695-1713, Ifj. Csáky István ugocsai, beregi főispán hivatalos levelezése. No. 5. 23 Az erdélyi Csáky-ág alapítójának első felesége Káinoki Kata volt. A körösszegi és adorjáni Csáky család geneológiája, melléklet. X. Csáky László halálát - tévesen - 1708-ra teszi. A család tagjai közül többen szerepet vállaltak a Rákóczi-szabadságharcban. Nagy Iván úgy tudta, hogy id. Csáky László gróf Rákóczi híve volt, s az is maradt 1708-ban bekövetkezett haláláig. Az információ azonban hamisnak bizonyult, hiszen az öreg gróf a szabadságharc idején már halott volt. Bethlen Miklós 1698 májusában maga írta, hogy „míg mi Bécsben időzünk, Csáki meghal", amit megerősített Lázár Miklós is egy 1888-ban írott munkájában, amikor feljegyezte, hogy az 1698. évi júniusi erdélyi országgyűlésen már csak fia, István vett részt. MÉSZÁROS, 1995. 376. A szerző egyértelműen ezt a májusi időpontot fogadja el. LÁZÁR, 1988. 736-738.