Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

hatottak rá a kuruccá vált tutora, Kubinyi László nézetei. Az is lehetséges, hogy Kállay Miklós ekkoron még református vallású volt, a protestánsüldözések során elfogták, s mint oly sokakat, dús váltságdíj fejében engedték szabadon. (A família 17. századi vallására konkrét iratot ez idáig nem találtam. Amennyiben ekkoron Kállay Miklós református hiten volt, az 1673-74. évi pozsonyi vértörvényszék nyomán rekatolizált. Ami biztos, a fiai római katolikusok voltak.) Ami Kállay Miklós esetleges kuracságát illeti, egy 1733-ból való iratban

92 találtam még egy utalást. Tanúesketések során többen vallották: 1683-ban „amikor a pogányság Bécs alatt megveretett", Szabolcs vármegye felment Thökölyvel Pozsony alá, és a bandériumban ott volt Kállay Miklós is. „Pünkösd után mintegy három héttel volt": Kállay Miklós Szatmárról Napkorrajött, onnan mindjárt Kallóba, Kiss Ferenc kapitánytól vett egy szürke paripát, felszerelte „kék czafrangosan", és a kállósemjéni Menyhárt Márton jobbágyát adta érte. Kállay Miklós családjával egyébiránt Panyolán élt, de több éven át a Szatmáron lévő házában is. Kállay Miklós 1692-ben hunyt el. Özvegy felesége, Sztankay Éva, majd a fiai folytatták a leányágakkal a pereket és a családi iratok, levelek felkutatását. Pereskedtek 1695-1699 között Kállay Lőrinc (fl617) leszármazóival: Bárczay Jánossal, Török Ferencné Szinnyei Annával, Fáy Istvánné Szinnyei Borbálával, Kállay Ferenc

(2) leszármazóival: Borbély Istvánné Kállay Borbála unokájával, Palágyi Ferenccel, ahogy Vay Ádámmal (leányági rokonuk) is. Gyakorlatilag úgy záródott a 17. század Sztankay Éva életében, mint a férjével mögöttük hagyott bő két évtized. „ ...régi jó hirü nevü édes Nemzetünk dicséretesen kardgyával nyert Jószágának nagy részét az Leány Ag már alkalmas időtől fogván magának approprialván, mind ez mai napigis minekünk fiu agoknak nagy kárunkal birta, mellyet tovább nem szenvedhetvén kéntelenittettünk vissza vételének perlekedésere 200 Magyari forintokat fel vennünk Nemzetes Vitézlő Zóltány Jósa Uramtól, Feleségétől Szilágyi Sára Asszonytól Székelyben és Besztereczen levő Jószágunkra" - írták az 1699-ben kelt szerződésben.

93 Felhasznált forrás MOL, P 343. Magyar Országos Levéltár, Kállay család levéltára, Kállay család 1526-1938. SZSZBML, IV. A. 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Szabolcs Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, 1335-1848 Felhasznált irodalom BENEDEK, 2005. Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából, 1526-1699. Öszszegyüjt., közread. Benedek Gyula. Szolnok, 2005. BÓNIS, 1971. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. ENGEL, 1996. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. 1-2. köt. Bp., 1996. FELSZEGHY, é. n. Felszeghy Ferenc - Rátvay Imre - Petrichevich György - Ambrózy György: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Bp., é. n. 92 Uo. I. Reg. Fasc. 9. No. 1237. 93 Uo. Fasc. 8. No. 877.