Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

György Uram joszagabul jo indulatbul és Attiafiuy Szeretetbűi adták Beltiekeöt, Fylepbely és Szekelbeli részöket Chapy Susannanak és maradékinak örökben... Kallay György jószágának az többi része marad az Kallay Attiafiak kezénél. " Ha azonban Csapy Zsuzsannának magva szakadna, minden pereskedés nélkül „ tartozik a jószágokat a Kallay Nemzetségnek kezeibül bocsátani. "

21 Kállay Miklós

w végrendeletéből

2

* ismerjük meg az „atyafiságos szeretet" hátterét: „Kállay Lörincz, Ferenc, és én Kállay Miklós, és János majd ugyan kedvünk ellen Nyir Beiteket teljesen, Székelyi és Filepbéli portiokkal Chiapy Susánnának adtuk vala Rákóczi Sigmond Mostoha Leányának Szerencsen, ez okból: hogy az Kállay György Kállai Jószágáról való leveleket kezűnkben adgya, mellyek eö nálla voltak". Csapy Zsuzsanna időközben nőül ment Kendy Istvánhoz, fiuk, Kendy Sándor 1626-ban azonban elhunyt. Kállay Miklós

0

' a jószágokat már Segnyey Bálintné (szül. Deregnyey Dorottya) kezeinél találta, ezért „minden én Kállay Atyámfiai Segittsegek nélkül reá mentem, el foglaltam Beiteket, belé kardal szállottam, ugy annyira hogy kellet az Ur Istennek, hogy magamis ott nem vesztem. " Segnyey Bálintné ellen pert indított és esedezett a fejedelemhez, hogy a sok pénzén rendezett ügy után a jószág a birtokában maradhasson.

29 „Azután Bethlen Gábor belé akadván tőlem el vette [ti. Bélteketj a Kállai haddal, és akkorbely fö Capitányal Nyári István Urammal... Mind ezek után osztón sokfutasimmal, költésemmel sokakat ajándékozván törvényei megnyertem. "

30 Brandenburgi Katalin 1630-ban arra utasította Nyáry István kallói kapitányt, hogy a Kállay Miklós'

0 birtokába visszaszállt jószágokhoz hozzá ne nyúljon: „Beitek nevü falut Fejedelem Szerelmes Urunk foglaltatvan el teőlle Kallóhoz ", háromezer forintot utalt ki érte Kállay Miklósnak, de Brandenburgi Katalin lemond a jussáról és visszaengedi a falut Kállay Miklósnak.

31 Majd 1631-1633 között tanúesketésekkel, ítélőbírákkal rendeződnek Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége Lórántffy Zsuzsanna, továbbá Vetéssy István, másfelől Kállay Miklós

01 közötti „egyenetlenségek és veszekedéssek Entsents nevü falú, ki részben az Nagyságos Lórántffy Susánna Aszonyé, részben Nemzetes Vetéssy Istváné, és Nyir Beitek között, ami Kállay Miklóssé. " Kiigazítják a két falu közötti határokat, részletes határleírással, „nem kedvezvén sem Encsencsnek, sem Beiteknek semmiben. "

32 1598-ban, Vitéz Kiskállai György (udvarháza Kéren) halála után kelt levélben olvasható:

33 „Jo Attyamfiai Thuraiak, Orosiak, Napkoriak, Kis Letaiak, Penizlekiek, Philepiek, Biriek, Kis Kállaiak, Keériek, mivel hogy az Ur Isten az Szegény Attyánkfiat Kallaj Györgyött ez Vilagbul ki vette. Ez utan Kallaj Lorincz Uramat és az eö Kigyelme Attyafiaitt vallyatok, halgassatok, mint Földes és Örökös Urajtokat. " Igen ám, de „ Vitéz Kalai Giorgi meg halvan ö rayta az Kalai famíliának egyik aghanak maghva zakadvan", mindennemű jószágát II. Rudolf római császár lefoglaltatta a Szepesi Kamarának, s „az Lökös Kalai famíliának sok fáradságai es költsegell kellet visszavenni. "

34 S ebben Kállay Lőrincnek oroszlánrésze volt, kinek leányai, Anna és Borbála időközben férjhez mentek: Anna laskodi Báncsy Jánoshoz (utódaiak a 27 Uo. Appendix No. 1-65. No. 2. 28 Uo. Fasc. 3. No. 257. 29 Uo. Fasc. 2. No. 137. 30 Uo. Fasc. 3. No. 257. 31 Uo. Fasc. 3. No. 199. 32 Uo. Fasc. 3. No. 233; Szintén részletes határleírást tartalmaz „Muráth Bassa, a Dunán inneni végvárak tartományainakgondviselője és Eger vár helytartója " 1630-ból való levele, amit a túriakhoz írt. Uo. Fasc. 3. 33 Uo. Appendix No. 1-41. No. 19. (a levél címzés nélküli) 34 Uo. Appendix No. 1-65. No. 21.