Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Németh Péter: Egy hős és felmenői

püspök nevét tudta elődei között, ám mégis úgy gondolhatta - mégpedig joggal -, hogy ő vezette be a család nevét az országos köztudatba, amikor udvari tisztségei révén maga is a bárók soraiba került. Bátori István neve forrásainkban 1393-ban húgával, Potenciánával (Potyi) együtt tűnik fel, amikor anyjukat, a Zsidó nembeli Szántói Pető Katalint és őket bírói ítélet nyomán Szatmár, Közép-Szolnok, Csanád és Arad megyei birtokokba iktatják.

5 Miután később további nyolc testvérüket ismerjük az oklevelekből, ám őket ekkor még nem említik, azt kell feltételeznünk, hogy ők ketten lépték át a 14. életévet, míg öccseik és húgaik ennél fiatalabbak voltak vagy még meg sem születtek. István neve több mint egy évtized után, 1405-ben merül fel ismét, amikor panaszt tesz Meggyesi Simon bán fia János fiai Miklós és Simon ellen, mert embereik az ő Ombód birtokán a Szamosra épített (hajó-)malmát elpusztították, levágatták.

6 Apjuk, János vele és Benedek fiával közösen panaszolja be Kallói Lőkös fia Miklóst és familiárisait, akik hét pócsi jobbágyukat verték félholtra az apagyi nemesek földjén.

7 Ugyanakkor azt is felemlítik, hogy Miklós egy bátori jobbágyuktól a kallói vásáron 2 ködmönt elvett.

8 Miklós a bűneit azzal is megtetézte, hogy a Bátoriak nyíregyházi birtokáról Kelemen jobbágyuk számos bárányát szállította el saját hasznára.

9 A két eddig megismert fiú édesapja, Bátori János 1408 tavaszán ágynak eshetett, mert ez évben a váradi káptalan előtt már fia, István, s a másik ágból Barnabás tesz század magával esküt arra, hogy a szatmári Encsencs és a szabolcsi Nyíregyháza mellett Bűd, Tímár, Adony, Kisléta és Vencsellő ősi birtokuk.

10 Mert továbbra is Bátori János vitte erős kézzel a család ügyeit, két fia csak ritkán szerepel vele együtt. Úgy látszik, nemcsak családján belül, másokkal szemben is kemény tudott lenni: 1410-ben Szent Mihály napja körül Szatmár megye bírói székén a dománhidai vám dolgában annyira felbosszantotta Dománhidai Lászlót, hogy az egy hüvelyéből kihúzott kétélű tőrrel (evaginatis bicellis) meg akarta ölni Bátorít, amiért fej- és jószágvesztésre ítélték.

11 Más esetekben viszont békebírónak kérik fel.

12 Halála előtt a pápához folyamodik teljes bűnbocsánatért, amit XXIII. János pápa szabadon megválasztott gyóntató val egy alkalomra engedélyezett.

13 1416. május 31-e után hunyt el, özvegyét és valamennyi gyermekét: Istvánt, Benedeket, Tamást, Mihályt, Jánost, Bertalant, valamint hajadon leányait: Potyit, Katalint és Zsuzsannát 1416. november 7-én említik.

14 Ami ezután történik, az szinte megmagyarázhatatlan. Bátori Jánosnak mindössze egy tisztségviseléséről tudunk: 1387. október 26-án említik szabolcsi alispánként Bátori László fia Györggyel együtt,

15 ez a gyakorlatban az ispáni jogkör szinte teljességét jelentette, mert a szabolcsi ispáni címet Lackfi István nádor viselte, aki nem tartózkodott a megyében. De ez sem 5 Szántói János birtokait Zsigmond király 1391. évi engedélyével (ZsO, 1951-2004. 1. köt. 1949.) leányának adja (MOL, Dl. 7856; CSÁKY, 1919. 1. köt. 169.; Doc. Val. 1941. 458; ZsO, 1951-2004. 1. köt. 2992.). A király iktatóparancsa a leleszi konvent felé s az iktatásról szóló jelentés: MOL, Dl. 8016; Doc. Val. 1941. 460-1; ZsO, 1951-2004. l.köt. 3017., 3040. 6 MOL, Df. 220378. 7 MOL, Dl. 53278; ZsO, 1951-2004. 2/1. köt. 4472. 8 MOL, Dl. 53277; ZsO, 1951-2004. 2/1. köt. 4473. 9 ZsO, 1951-2004. 2/1. köt. 4474. 10 MOL, Df. 243908 (eredeti); MOL, Dl. 74688 (másolat); CD. Hun. 1829-1844. 10/4. 836.; ZsO, 1951-2004. 2/2. köt. 6074. 11 MOL, Df. 220449. 12 MOL, Df. 275829; ZsO, 1951-2004. 3. köt. 633. 13 1415: ZsO, 1951-2004. 5. köt. 51. 14 MOL, Dl. 10506; ZsO, 1951-2004. 5. köt. 2403. 15 MOL, Dl. 87574; C. TÓTH, 2003. 3. reg.