Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Kövér György: Biográfia és családtörténet: Solymosi Eszter és caládja

A kezdő osztály magas arányát még magyarázhatnánk az új telepítvény fiatalos korszerkezetével, vagy feltételezhetnénk, hogy a nagyobb gyerekeket a szülők inkább a messzebb eső belfalusi iskolába járatták. Ez utóbbinak - a jelenséget teljesen nem kizárva - mégis ellene mond az ottani nagyon is hasonló korpiramis.

43 6. sz. táblázat Az ófalusi iskola korszerkezete 1877-1878-ban osztály VI. V. IV. III. II. I fiúk 1 2 5 5 8 12 lányok 2 2 4 5 9 8 A felsőbb osztályok létszámának általános apadása inkább más tényezőkre mutat. A társadalom részéről megnyilvánuló közönyre a kortársak sokat panaszkodtak, s Velkey Pál, Szabolcs megye frissen kinevezett tanfelügyelője 1879-ben ékes szavakkal ostorozta is első jelentésében: „Népünk minden rétegében sokkal nagyobb még a közöny ma is az iskola s a közoktatás ügye iránt, mint a sokszor elhangoztatott lelkes szavak s szépen kikent frázisok után, a felületes vizsgáló gondolhatná. Az értelmiség, a míveltebbek restellenek foglalkozni vele, a kevésbé míveltek nem értik becsét, nem érzik szükségét.'

,44 Ennek tudható be, hogy Tiszaeszláron 1877-ben is a 234 fős 6-15 éves korosztályoknak (mindennapi- és ismétlőiskola-kötelesek együttesen) alig fele (49,6%-a) járt iskolába.

45 S az iskolába járásnak is különböző fokozatai voltak: Szabolcs megyében a 32 916 tankötelesből 23 115 számított iskolába járónak, de közülük 5490 gyerek csak télen látogatta az oktatási intézményeket.

46 Ezt a tényezőt mindenképpen tekintetbe kell vennünk, ha - főként a mindennapos iskola terén - a megyei beiskolázottság országos arányt némileg meghaladó mértékét olvassuk ki a nyolcvanas évekre a statisztikai adatokból.

47 Solymosi Eszter tehát ugyan egy konszolidálódó népiskolai rendszer növendéke lett, mégsem valószínű, hogy élni tudott a meglévő lehetőségekkel. Ráadásul a hetvenes évek végére, az új falusi iskolában ismét rosszabbra fordult a helyzet. Az 1879-es vizitáció Kovács István iskolájáról már azt állapította meg, hogy „betegeskedése miatt elhanyagolt állapotban találtatott. Ezért is utasíttatott, hogy eszközölvén orvosoltatását, meggyógyulásáig segédtanítót vegyen maga mellé. "

48 A változó helyzet megértéséhez azonban hozzátartozik, hogy közben botrányokkal tarkított lelkészváltás történt a faluban, és az új prédikátor, Lápossy János, az espereshez írott magántermészetű levelében már szolgálata kezdetén leszögezte, hogy „az 43 Uo. 49. d. 44 SZSZBML, IV. B. 404. 34. d. 415/1880. Tanfelügyelői jelentés Szabolcs megye népoktatásának 1878/79. iskolai évi állapotáról. Nyíregyháza, 1879. dec. 11. Pontosabban is megjelöli, hogy „a munkerő hiánya" az az akadály, amely „ a szülőket és gazdákat gyakran arra csábítja, néha szinte kényszeríti, hogy az iskolás gyermekek munkaképességét a törvény rovására is értékesítsék... " 45 Uo. 30.d. 245/1878. Tankerületi népoktatás állapotának táblás kimutatása (1877) 46 Uo. 1878. ápr. 11. 47 HEBENY, 1982. 209. 48 TtREL I. 28. c. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek. 49. d. Látogatási jegyzőkönyv az Alsószabolcs-hajdúvidéki ref. egyházmegye déli és északi részén 1879. június 12. - július 10. napjáig teljesített szabályszerű látogatásról, Bakoss Gábor körlátogató (Tiszaeszlár, 1879. júl. 1.) A szöveg idevágó részében - tévesen - Kovács Imre tanító név szerepel.