Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Kövér György: Biográfia és családtörténet: Solymosi Eszter és caládja

1869-es eszlári választói névjegyzékben nem szerepelt. 23 Nem tudjuk ennek a hiánynak a konkrét magyarázatát az összeírásokból kihámozni, tény mindenesetre, hogy az 1870-es ka­taszterben a Lapos halom dűlőben fekvő 3 holdas rétet István testvérével osztatlanul közösen birtokolták. 24 Ennek a résznek a felével számolva Solymosi Jánosnak 1870-ben az alábbi mű­velési ághoz tartozó földjei voltak, s akárhogy is számoljuk, 1/4 telekkel akár választó is le­hetett volna. 4. sz. táblázat Solymosi János birtokai, 1870 Név Művelési ág Terület Dűlő neve Solymosi János Lakház, udvar 73 négyszögöl Újfalu Solymosi János Kert 1207 négyszögöl Újfalu Solymosi János Szántó 5 hold 426 négyszögöl Szögvölgy, Darócdomb, Mézesmáj Solymosi János Rét 1 hold 1514 négyszögöl Lapos halom Összesen: 8 hold 20 négyszögöl Az újfalusi házhoz tartozó 1200 négyszögöles kertrész a térképen jól kivehetően a telepítvény tengelyében, a gazdasoron feküdt. S nemcsak az udvar mögötti 567 négyszögöles kertrészt mondhatta magáénak, hanem átellenben, az út túloldalán is hozzá tartozott még 640 négy­szögöl. Hányan leírták a szalmafedelű újfalusi házikót 1882 nyarán, amikor az írni tudó látogatók szinte egymás kezébe adták a kilincset. Közülük a legnevesebbet s a szobabelsőre is figyel­met fordító gróf Teleki Sándort idézzük: „A szoba szegényesen van bebútorozva, de tiszta mint a kiöblített pohár, a sarokban a két kis ablak közt falóca támasz háttal, mellette tulipános lá­da, pár kancsó a falon, magosra vetett ágy, bakkecskéken nyugvó szalmazsákos fekhely, fehér­re meszelt, sárga színnel keretezett bogjakemence (sic!), lépcsőzetén, mely ülőhelyül szolgál, Zsófi alvóhelye. Solymosiné ágya, mely sötét színházi szőttel letakarva; egy tölgyfa asztal, a mestergerendán házi és evő eszközök, két faszék. " 25 A telekjárandósághoz tartozó, Nagyfalu és Nyíregyháza felé eső földeket - a dűlőnevek vál­tozásai miatt - érdemes az 1876-os határleírás alapján még egyszer szemügyre venni: Szög­völgy „homokos vegyületű szántóföld" volt, helyenként „repülő homokkal", mely silány ter­mést adott, Darócdomb „kétharmada közép termékenységű, egyharmada általában silány, rozzsal árpával vettetik, trágyázott ugar mellett", a Mézesmáj viszont „ kétharmad részben jó 23 SZSZBML, IV. B. 254. 1. d.; IV. B. 254. 6. köt. 24 MOL, S 79. István nevű testvére ugyanekkor mintegy 7 és fél holddal bírt. Az öcs, István egyébként szabadságolt katonaként 1865-ben nősült és a Tótfaluban lakó Kováts István árva leányát vette felségül. Bátyja halála után Solymosi István - telke révén - 1875-ben felbukkant a választói névjegyzékben, az 1882-esben viszont már nem találjuk. Az 1894-es kataszterben pedig már csak csekély szőlővel és szántóval rendelkezett, melyeknek összterü­lete - házzal, udvarral együtt - sem érte el az 1 holdat. 25 Teleki, 1882. Teleki Sándor gróf (1821-1892) a beszámoló szerint 1882. június 28-án járt Tiszaeszláron.

Next

/
Thumbnails
Contents