Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pandula Attila: A genealógia ma. A genealógia magyarországi múltjából

heraldikai vonatkozásokkal is kiegészülve. Megjelenhet ez pl. méltóságjelvényeken, emléktárgyakon, fegyvereken, egyházi kegytárgyakon, használati eszközökön, bútorokon. Döntően a felső társadalmi osztályok vonatkozásában ismeretesek ilyen források, de előfordulnak más környezetben is. 7) Történeti ikonográfiái emlékek (személyábrázolások) Itt a legkülönfélébb technikával készült művészeti alkotások említhetők, pl. olajfestmények, falfestmények, grafikai, sokszorosított grafikai, szobrászati, numizmatikai, iparművészeti alkotások. Genealógiai szempontból leginkább a portrék, csoportképek fontosak. Ilyenek az ókortól ismeretesek. Nálunk a középkorból is van használható személy ábrázolás. A 16. századtól kezdődően egyre inkább megnő a forrásanyag. Ide sorolandó, sőt megkülönböztetett forrásértéket jelent - az 1840-es évektől Magyarországon is elterjedt - fényképfelvétel, amely az 1870-es évektől kezdődően a teljes társadalom esetében lehet genealógiai forrás is. Természetesen - bizonyos vonatkozásban - az 1890-es évektől kezdődően elterjedt filmfelvételek is felhasználhatók genealógiai kutatásra. 8) Emberi maradványok A csontmaradványok, haj maradványok, úgynevezett természetes múmiák - adott esetben lehetnek sajátos genealógiai források. Ez lehetne pl. az orvosgenealógiai irányzat egyik alapvető forráscsoportja. Ezek az emlékek azonosítható formában elsődlegesen a felső társadalmi osztályokkal kapcsolatban maradtak fenn, de létezik pl. egyházi személyekkel, polgárokkal stb. kapcsolatosan is ilyen anyag. E vonatkozásban megemlíthető pl. az 1994-1995-ben Vácott előkerült (1731-1808 között eltemetett) 302 személy: polgár, kisnemes, egyházi személy stb. úgynevezett természetes múmiája. 9) Hangfelvételek A különféle technikai eszközökkel történő hangrögzítés (Magyarországon is) az 1880-as évek elejétől létezett (pl. fonográfhenger, gramofonlemez, lemez). A magnetofonok és különféle technikai változataik az 1930-as évektől léteztek. Jelentős fejlődés, az adott eljárások széles elterjedése az 1950-es, 1960-as évektől következett be. A korai hangfelvételek nagyon rövidek, hosszabb anyag nem volt rögzíthető. Ezek elvétve tartalmaznak genealógiai vonatkozásokat. Az újabb hangrögzítési eljárások terjedésétől kezdődően azonban megnövekedett a genealógiai adatokat tartalmazó, rögzített hangdokumentumok köre. Ezek jelentős része visszaemlékezés (családi jellegű is). Léteznek kifejezetten családtörténeti szempontból készített hanganyagok is. Ez a sajátos forrástípus köz- és magángyűjteményekben is megtalálható. Kutatásánál kiemelendő a hangzó anyag mással nem pótolható, egyedi karaktere. Mindenképpen hangsúlyozandó, hogy korunkban teljesen általános a genealógia esetében is az interneten elérhető források vizsgálata. A legkülönfélébb - a fentiekben áttekintett - hazai és külföldi források érhetők így el. E kutatásoknál azonban javasolható a fokozott forráskritika.