Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pandula Attila: A genealógia ma. A genealógia magyarországi múltjából

a tridenti egyetemes zsinat (1545-1566) rendelte el. Általában születési, házassági, halotti anyakönyvek, illetve ezek összevont változatai maradtak fenn. Magyarországon - döntően a 17-18. század fordulójától kezdődnek a folyamatos anyakönyvi sorozatok, amelyeket eltérő időpontoktól vezettek az egyházak. Nálunk 1895-től van állami anyakönyvezés. Sajátos, ugyancsak fontos, sokszor kiegészítő források pl. az egyetemi, iskolai, katonai anyakönyvek. Ez a forráscsoport, illetve az ebből készült kivonatok a teljes társadalom genealógiai vizsgálatánál használhatók. Ehhez hasonló más nyilvántartások nem készültek. e) Családi feljegyzések, pl. családi krónikák, különféle genealógiai tartalmú bejegyzések, feljegyzések. A legelőkelőbb főnemesi családoktól kezdődően az alsóbb társadalmi rétegekig találkozhatunk ilyen, a családi eseményekről - sokszor évszázadokon keresztül vezetett adatsorokkal. Külön kötetek, de könyvek üres részleteire írt anyagok egyaránt megtalálhatóak ebben a forráscsoportban. f) Genealógiai táblázatok, táblák, ősfák, rokonemlékek. Elsősorban a nemesség vonatkozásában nálunk a 15. századtól, a polgárság, sőt a parasztság esetében pedig a 17. századtól létező forráscsoport. Jó példákat találhatunk a családi hagyományok őrzésére, egyes rangok, méltóságok elnyerésére készített családfák esetében. De ugyanígy fellelhetők ugyanezek az emlékek az öröklési perek bizonyítékai között is. Szerkezetileg, illetve a grafikai megoldások tekintetében különféle változatok váltak ismertté az évszázadok során. Megjegyzendő, hogy az ismert táblázatok nagy része - különösen a családok korai története vonatkozásában - elnagyolt, hibás, torz. Sokszor találhatók a táblázatokon pontatlanságok. g) Nemesi iratok, pl. címerkérő folyamodvány, címereslevél, nemességigazolási iratok. A nemesség kutatásának fontos forrásai. h) Házasságkötéssel kapcsolatban keletkezett iratok, pl. eljegyzési, házassági szerződések. E forrástípus különféle társadalmi rétegeknél fordul elő. i) Örökléssel kapcsolatos iratok, így végrendeletek, hagyatéki jegyzőkönyvek. E forrástípus különféle társadalmi rétegek kapcsán ismeretes. j) Bírósági peres iratok, elsősorban pl. birtok-, hagyatéki és gyámsági perek, házassági bontóperek anyaga. De genealógiai szempontból értékelhetőek a nemességgel kapcsolatos perek anyagai is. Ez a 17. századtól létező forráscsoport a különféle társadalmi rétegek vonatkozásában tartalmazhat genealógiai információkat. k) Kitüntetésekkel kapcsolatos iratok, pl. felterjesztések, adományozási okmányok, viselési engedélyek. A 16. századtól létező forráscsoport. Kezdetben csak a főnemesség, nemesség esetében létező forráscsoport. A 18-19. század fordulójától a társadalom szélesebb köreire is jellemző anyag. 1) Temetői nyilvántartások. Nagyon fontos genealógiai forráscsoport. Lényegében a teljes társadalom vizsgálata szempontjából használható. A 18. századtól maradtak fenn ilyen anyagok. Kezdetben a városok vonatkozásában, később általánosan keletkeztek ilyen iratok. m) Névváltoztatási iratok. Leginkább a 19-20. századtól létező, az egész társadalomra kiterjedő forráscsoport. Nálunk leginkább névmagyarosítási iratok. Ismeretének hiányában - adott esetben - nem is kutatható tovább egy-egy család. n) Összeírások. Sokrétű, a nemességre, de más társadalmi osztályokra, csoportokra vonatkozóan is fontos forráscsoport. A 16-17. századtól kezdődően létezik. Döntő a névanyag s a lakóhely vizsgálata szempontjából. Léteznek országos, regionális és helyi összeírások is. o) Polgárnyilvántartások, így polgárkönyvek, polgárjegyzékek. A 15-16. századtól meglévő forrás. A magasabb jogállású városok lakossága kutatásának alapvető matériája. p) Céhes nyilvántartások, pl. a céhtagok felvételéről jegyzékek, összeírások. A 15. századtól a 19. század második feléig terjedően a városi iparűző családok kutatásának fő forrása.