Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

elsősorban persze financiális okok miatt nem sikerült például a vízvezeték- és csatornaháló­zat kiépítése vagy egy kultúrház felépítése. Ezzel szemben még lépéseket sem nagyon tett a városvezetés gazdaiskola létesítésére, a mezőgazdálkodás szerkezetének átalakítására és bel­terjessé tételére, vagy nagyobb volumenű gyáripar megtelepedésének elősegítésére. (Habár maga a város épített egy szeszgyárat az első világháború utolsó évében, ám a szakértelem hi­ányában ezt hamar bezárta, az épületeket pedig eladta.) Ám éppen az iparosodással kapcsolat­ban szeretnék rámutatni arra, hogy a megvalósult és elmaradt beruházások, fejlesztések meg­ítélésében nem árt a körültekintés. Mint láttuk, az iparfejlesztést a kortársak is sürgették, és elmaradásáért hibáztatták a veze­tőket. Emellett a történeti irodalomban is szokás a városvezetést felelőssé tenni, hogy számot­tevő gyáripar nem alakult ki Nyíregyházán. 67 A hazai várostörténeti kutatások azonban azt mutatják, hogy Budapest és szűkebb agglomerációs övezete kivételével az ipar, a gyári nagy­ipar Magyarországon nem játszott központi szerepet a magyarországi városfejlődésben. 68 Ezek fényében nem biztos, hogy elsősorban az iparosítás elmaradását kellene számon kérni a nyíregyházi városvezetésen, mivel semmi sem utal arra, hogy az iparfejlesztés létező kihívá­sokra adott adekvát válasz lett volna. Mindent összevetve - a kétségtelenül meglévő hiányos­ságok ellenére - a település urbanizációjára és még inkább a legfőbb városi funkció, a köz­ponti szerepkör erősítésére irányuló nyíregyházi várospolitika összességében a hazai városfej­lődés főbb tendenciáinak felismeréséről tanúskodik. Felhasznált források Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) Közgyűlé­sének és Képviselő-testületének iratai, 1872-1950. Nyíregyháza rendezett tanácsú város (1929-től Megyei Város) polgármeste­rének iratai, 1872-1950. Bay (ludányi) család iratai, 1549-1981. Nyíregyháza város levéltára nyomtatvány gyűjteménye, 1867-1954. Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztériumi Levéltár, Általános iratok Felhasznált irodalom Bosnyák Béla: Nyíregyháza jövője. In: „Én szőke városom." írások Nyír­egyházáról. Összeáll. Hársfalvi Péter és Katona Béla. Nyíregyháza, 1971. 42-45. Fekete József: A közlekedés története Szabolcs vármegyében. In: Szabolcs vármegye. Szerk. Dienes István. Bp., 1939. 312-325. Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. Gyáni Gábor: Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejlődésben. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1995. 7-18. 67 TAKÁCS, 1987. 103-164., TAKÁCS, 1997. 127-138. 68 GYÁNI, 1995. 7-18., GYÁNI, 1997. 15-24. SZSZBML V. B. 181. V. B. 186. XIII. 27. XV. 8. MOL, К‍ 1‍5‍0‍.‍ B‍O‍S‍N‍Y‍Á‍K‍,‍ 1‍9‍7‍1‍.‍ F‍E‍K‍E‍T‍E‍,‍ 1‍9‍3‍9‍.‍ G‍E‍D‍U‍L‍Y‍,‍ 1‍8‍9‍6‍.‍ G‍Y‍Á‍N‍I‍,‍ 1‍9‍9‍5‍.‍

Next

/
Thumbnails
Contents