Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

osztályok vagy felekezetek elleni küzdelmükben nyilvánosan tevékeny módon részt vegyen.' '

4

° Mikecz József azt a megoldást választotta, hogy szüneteltette a lapját 1890 márciusától 1890. november 30-ig. Akkor azonban bejelentette Bencs László polgármesternek, hogy a hetilap szerkesztését saját kiadásában átvette. Ezt a polgármester tudomásul vette, és bejelentését 1890. november 24-én a városi tanács jóváhagyásával felterjesztette az alispánhoz. így november 30-tól - közel kilenc hónap szünet után - ismét megjelent ez az antiszemita lap Mikecz József kiadásában és felelős szerkesztésével.

49 A „Közlöny" és az „Ébredjünk" nyomda nem jelentett komoly konkurenciát a Piringer és Jóba Társcégnek, ami azt eredményezte, hogy a két nyomdász közös munkálkodása csak négy és fél esztendeig tartott. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy a város két nagyobb nyomdát is el tud látni munkával. így anyagi boldogulásukat is szem előtt tartva, a tulajdonosok teljes egyetértésben feloszlatták a társcéget, és annak Piringer Jánost illető részét Jóba Elek megvásárolta. Az adásvételi szerződést 1884. április 2-án kötötték meg. A vételárat közösen állapították meg 2300 forintban. A cég neve is tükrözte a változást. Az erre vonatkozó bejegyzést közösen kérelmezték, aminek költsége a vevőt terhelte.

50 Erre 1884. április 5-én

51 került sor, amikor hivatalosan bejegyezték a Jóba-nyomdát.

52 A változásról a Nyírvidékben tájékoztatták olvasóikat 1884. április 13-án.

53 A korábban az új városháza alatti 14. és 15. számú közösen bérelt bolthelyiségek bérleti joga a szétválásuktól kezdve Piringer János kizárólagos tulajdonába ment át,

54 ahol neki, majd később az özvegyének (Bozán Máriának) könyv- és papírboltja, illetve nyomtatványraktára lett. Közvetlenül a Piringer és Jóba Társcég feloszlatása után (1884 áprilisában) a Piringer házaspár mindkét tagja iparengedélyt váltott ki: Piringerné könyv- és papírkereskedésre, a férje pedig nyomdásziparra.

55 Piringer Jánosnak ez a törekvése is szerepet játszhatott a Jóbával közösen folytatott vállalkozás megszüntetésében. Ő nemcsak a nyomdászatban, hanem a könyves papírkereskedésben is kiváló üzleti lehetőséget látott. Pár héttel azután, hogy a feleségével együtt iparengedélyt kaptak, már papír- és írószerszállításra tett árajánlatot a Piringer cég a város számára.

56 Piringer János az általa egyedül alapított nyomdában főként kisebb terjedelmű kiadványokat jelentetett meg. Ezeken kívül két hetilapot is kiadott, az elsőt Szabolcsi Szabadsajtó, a másikat Szabolcs címmel.

57 A Jóba-nyomdával ellentétben nem dicsekedhetett jelentős lapkiadással, és a könyvkiadása sem volt olyan mértékű, mint a versenytársáé. Elsősorban tankönyvek, iskolai értesítők, egyházi témájú kiadványok, szabályrendeletek, éves jelentések és különböző jegyzőkönyvek kerültek ki a nyomdából. Nála készült 1884-ben Mezősy Lászlótól A nyíregyházi háromszoros választás és Szabó Dávidtól a Béla futása című tizenöt énekből álló hősköltemény; 1885-ben Guttmann Józseftől az Izraelita vallástan a középiskolák számára és Simkó Endrétől a Szabolcsmegye földrajza a népiskolák 3. osztálya 48 SZSZBML, V. B. 186. K. 1688/1885.; К 1975/1890. 49 Uo. K. 8207/1890.; III. 1173/1892.; LÁSZLÓ, 2002. 53. 50 Adásvételi szerződés, amit Jóba Elek mint vevő és Piringer János mint eladó írt alá 1884. ápr. 2-án. Jóba (IV.) Elek magántulajdonában. 51 A későbbiek során azonban a Jóba-nyomda alapítási dátumául mindig az 1879-es évet említették. 52 SZSZBML, V. B. 186. K. 3327/1884. 53 VERTSE, 1928. 237. 54 SZSZBML, V. B. 186. K. 3327/1884. 55 Lásd SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 1. köt. 56 SZSZBML, V. B. 186. 3200/1884. 57 LÁSZLÓ, 2002. 303, 274.