Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Fazekas Rózsa: A Károlyi család a nyíregyházi örökváltság idején

A kastély átépítésével egy időben átalakították a parkot is. A korábbi franciakertet a gróf udvari kertésze, Bode György

28 a kor ízlésének megfelelően angolkertté varázsolta. A kert már az átalakítás előtt is figyelemre méltó volt. Hueber Antal kapisztránus barát, báró Harruckera Ferenc udvari papja így írt naplójában a nagykárolyi kertről Károlyi Antal esküvője idején: „A kertben olasz faültetvények és termények bőven fordulnak elő, valamint sok másféle nemes gyümölcsfa. Van ezenkívül szemnek tetsző virágdísz, több kút, egy teknősbékás tó s mindenféle konyhakerti növény. "

29 Az 1778. évi Almanach für Ungarnban pedig az olvasható, hogy „sok olajfa virágzik benne s tömérdek aloe, melynek nedvét virágzáskor bádog ereszekbe szoktak volt fölfogni. "

30 A Károlyiak apáról fiúra adták a közjóért való cselekvés kötelességét is. Károlyi József ennek az örökségnek a szellemében sokat áldozott az egyházi iskolákra és tanítókra, és felépíttette a poroszlói és a nagymajtényi templomot.

31 A Károlyiak alattvalóiknak jó atyjuk kívántak lenni, ezért ha jobbágyaik törekvéseit összeegyeztethetőnek ítélték saját érdekeikkel, támogatták azt. Nyíregyháza közönségének felvetését, amely 1802-ben még nagyon újszerű volt, Károlyi József feltehetően pozitívan fogadta. Véleményét csak közvetve ismerjük. A város 1823. évi kérvényében, amelyet Károlyi József fiaihoz intézett, apjuk ígéretére hivatkozott. Eszerint Károlyi megígérte, hogyha a Dessewffyek eladják jussukat, ő is kész a várost felszabadítani.

32 Károlyi József azonban nem tudta ígéretét megtartani, mert 1803 tavaszán egy párbajban halálos sebet kapott.

33 A tárgyalások tovább folytatódtak 1804-1805-ben Károlyi József özvegyével, WaldsteinWartenberg Erzsébettel,

34 aki a Károlyi gyermekek gyámja is volt. Jószágigazgatója tanácsára úgy döntött, hogy eladja nyíregyházi birtokát, de a város számára elfogadhatatlan feltételeket szabott. így 1806-ban a város 14 évre meghosszabbította árendális szerződését a családdal.

35 Nyíregyháza elöljárói 1814-ben ismét kísérletet tettek a Károlyiakkal való megegyezésre. Ekkorra azonban a Károlyi család életében újabb szomorú fordulat következett be. 1813-ban meghalt Károlyi Józsefné, aki 1807-ben férjhez ment gróf Keglevich Ágostonhoz. Károlyiné halála után Keglevich Ágoston lett a kiskorú Károlyi gyerekek gyámja, de néhány hónap múlva ő is elhunyt. 1813 végétől 1821 novemberéig, Károlyi István nagykorúságáig Waldstein Erzsébet testvére, Waldstein Emánuel látta el a gyámi feladatokat, a jószágok kormányzását pedig a grófné még 1806-ban Klobusiczky Ignácra bízta, amit 1816-ig, nyugdíjba vonulásáig végzett.

36 A tárgyalások Klobusiczkyval sem vezettek eredményre. Nyíregyháza elöljárói és lakosai azonban nem adták fel. A legkisebb Károlyi fivér közelgő nagykorúvá válása miatt 1823-ban napirendre került az osztatlan jószág felosztása. A fiatal grófok, István, Lajos és György elfogadták a város ajánlatát, mert leánytestvéreik 28 ÉBLE, 1913. 53. 29 Uo. 50. 30 Uo. 31 SZIRMAY, 1809-1810. 125. 32 CSERVENYÁK, 1969. 53. 33 BUDA, 1997. 76. 34 Károlyi József és Waldstein Erzsébet 1789-ben Bécsben kötöttek házasságot. A Waldstein család cseh eredetű volt, s Wartemberg ágát csak 1606-ban honfiúsították. Waldstein Erzsébetnek öt testvére volt, Antónia húga Koháry Ferenc herceghez ment férjhez, Emánuel öccse pedig Sztáray Máriával kötött házasságot, s a család ezekben az ágakban elmagyarosodott. BUDA, 1997. 73. 3

5 CSERVENYÁK, 1969. 44^15. 36 ÉBLE-PETTKÓ, 1911. 247-249.