Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
II. Várostörténeti tanulmányok - Kujbusné Mecsei Éva: Egy sikertörténet margójára. Adalékok Nyíregyháza örökváltságához
számvetésre és körvonalazni azokat a tételeket, amelyek a kiadási rovatban az örökváltsághoz köthetőek. Az összeg becslése talán arra is választ ad, hogy miért volt olyan ritka a földesúri joghatóság alól való felszabadulás. Nyíregyháza példája is mutatja ugyanis, hogy nemcsak a magánjogi örökváltság-szerződésbe foglalt jelentős, a magyar települések közössége számára előteremthetetlen összeget, hanem annak a többszörösét kellett forgatnia, illetve fizetnie a megváltakozás útjára lépő közösségeknek. A váltságkassza peceptora szerint a Dessewffy családhoz tartozóknak és örököseiknek, valamint a Károlyiaknak kifizetett tiszta összegek az alábbiak szerint oszlottak meg: .Nyíregyháza városa által fizetett fassionális summák: A Dessewfjfyeknek összesen Meskó vagy Semseyéknek Jékelfalusynénak Laffertéknek Ahánynak összesen: Károlyiaknak 163 047 forint 163 597 forint 55 808 forint 118 136 forint 500 590 forint 730 000 forint 44 krajcár 44 krajcár 15 krajcár 6 krajcár 6 krajcár Összesen: 1 230 590 forint 6 krajcár " 17 A Károlyi-váltsághoz is hozzá kell adni még majdnem 33 ezer forintot, ugyanis csak az 1824-ben kifizetett rész volt kamatmentes, az 1825-re maradt 413 ezer forintot 4%-os, az 1826-ra maradt 246 240 forintot és az 1827-re maradt 133 ezer forintot már 6%-os kamat terhelte. 18 Mindezeken felül számba kell venni a kölcsönök időnként igen magasra ívelő kamatösszegeit: 1824 és 1834 között pl. 463 883 forintot fizettek ki a város perceptorai kamatként. Ezen kívül számolni kell az l-l évben 10 ezer forintot is meghaladó útiköltséggel. Az interesfízetéssel vagy tőkefelvétellel megbízott deputátusok, ha útra keltek, akkor Egerbe, a Felvidékre, Bécsbe, Budára menendő 1-2 hetet voltak távol. Utazásuk, szállásuk, ellátásuk költségeit a városkassza fedezte. A kiadásokat növelték a szerződések elkészítéséért fizetendők (papír, írásés ügyvéddíj stb.), sőt a hitel közvetítőjének is járt némi honorárium. Nem hagyhatók továbbá figyelmen kívül azok a kiadások, amelyek a megváltakozás során a közösségre ruházott földesúri jogokkal való éléshez szükséges feltételek biztosításához kellettek, így a gazdálkodás szervezéséhez 60, majd 100 főre növelték az electa communitas tagjainak számát, létrehoztak egy 6, majd 12 fős igazságszolgáltatással megbízott senatust, kialakították a váltságösszegeket (kiadások és bevételek) kezelő váltságpénztárat. Bár sok pénzt, időt és fáradságot igényelt a megváltakozás, a város földesúri jogokkal bírván nagy automómiát, ítélkezési szabadságot, gazdasági lehetőségeket kapott, amivel élni is tudott. A kortársak közül többen is elismeréssel szóltak a parasztközösség eredményeiről: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét, magát tanúsítani" - írta Madách. 19 Bár szabad királyi városi státust soha nem nyert a város, de a királytól 1837-ben kapott kiváltságolt mezővárosi jogállással talán még nagyobb lehetőségekkel élt a közösség 1848-ig. 17 V. A. 101/j. Örökváltságok iratai, 1802-1846. 41/41. sz. n. [1839?] 18 Az örökváltságot megkötő Károlyiakról részletesebben lásd Fazekas Rózsa írását! 19 A magyarországi és a nyíregyházi örökváltságokról lásd Kujbusné, 2003/a.
