Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása

5. Ifjabb Jánky Ferenc, 35 éves, Mihálydi: Eördögh József apját, Istvánt ismerte. Egy 1656-os oklevélből tudja, hogy Eördögh Erzsébet Bartha Jánosné atyafiai, úgymint Eördögh János, István, Ferenc és Kutassy János nevében tiltakozott Vay Péter hodászi és jánni, 32 telkes nádori adományba való beiktatása ellen. 6-7. Kiss István, 55, éves, és felesége, Szűcs Erzsébet, 50 éves, Encsencs: Eördögh József apja István volt, Anna, Erzsébet és Ferenc testvére, idősebb István fia. Tudnak az Eördöghök mártonfalvi, piricsei, hodászi, kovászói, kaszonyi és benei örökségéről is. 8. Kálmánczy Bálint, 38 éves, Újfehértó: Iratokból tudja, hogy Eördögh Ferenc Hagymássy lányt vett feleségül, aki Dersy-örökös volt, Eördögh Zsófia férje Kutassy János volt, Kutassy Máriát elvette Oroszy Ferenc, Orosy (sic!) Máriát Kálmánczy János, akiknek pedig ő a fia. 9. Ferenczy Lajos, 53 éves ügyvéd, Hodász: Ismerte Eördögh Istvánt, és József anyját, a most is élő Mikó Borbálát is ismeri személyesen. Ügyvédként sok iratot látott, ezekből tudja, hogy az Eördögh családnak hat hodászi telke volt. Ebből egyet Szűcséknek eladtak, egyen Komoróczy Ferenc árvái laknak, egyen az „orosz mester" lakik, aki egy másikat is használ, egyen Anda György taksás lakik, egyet pedig Irinyi László szerzett meg. Komoróczy György, Péter és Kristóf, nagyanyjuk, Hagymássy Erzsébet révén bírják a Pócsra szóló fejedelmi adománylevelet, amely a Zoltayak kihalásával a Hagymássyaknak szólt. Az Eördögh család is örökölt belőle. Többet nem is mond, mert Hodászról és a hodászi családokról minden irat nála van egészen az 1200-as évektől, ezeket rendelkezésre fogja bocsátani. A tanúk egybehangzóan vallják, hogy az Eördögh családra vonatkozó iratokat a tehetősebb rokonoknál, a Komoróczy, Niczky, Ramocsaházy, Palatitz, Irinyi, Sennyey, Szakadáthy, Nagy-Iday, Nyárády, Jánky stb. családoknál kell keresni. Ezek mind a Dersy, Kántor, Zoltay, és Hagymássy kihalt családok utódai, (jegyzőkönyv, eredeti) 20. 1802. X. 16., Hodász. Szikszay Zsigmond gyermekei, János, Zsuzsanna Szűcs Istvánná, István, Sámuel, Mária Keresztúry Gábomé és Zsigmond osztályos egyezsége apjuk három telkéről. Tanúk: Balogh János, Demjén Gábor, Pápay András (perben hitelesített másolat 1869-ből) 21. 1810. V. 19., Géres. Géresi Balogh Pál leszármazottainak kimutatása. Balogh Pál felesége Naményba való Nagy-leány volt, Szentmarjay-örökös, tőle származik a darnói és a csaholci birtok, (géresi Balogh Pál és György a megyei levéltár által kiadott leszármazási táblát lemásolja és bizonyítja, hogy a másolat az eredetivel megegyezik) 22. 1815. II. 6., Károly. Szikszay Sámuel hodászi közbirtokos, mivel felesége testvéreivel a szülők halála után az örökség tárgyában nem tudtak megegyezni, kéri a vármegyét, hogy rendeljen ki osztoztató küldöttséget. IX. 6-án a vármegye közgyűlése kiküldi a Szikszay Sámuel által jelölt személyeket, Csanády József táblabírót és kovácsvágási Bottka Lajos első alszolgabírót. (másolat, a Mándy Péter aljegyző által záradékolt kérelmet 1816. IX. 1-én átírta Andrássy József esküdt) 23. 1816. IV. 18., Hodász. Néhai Lakatos István és Balogh Katalin gyermekei, Ferenc, István, György, Julianna Szikszay Sámuelné és Krisztina Pápay Istvánné, részleges osztályos egyezséget kötnek. Az egyezség tárgya egy újabb telepítésű szőlő, irtásföldek, 20 szántóföld, illetve további 3 darab szántóföld, mely zálog címén Komoróczy Ferenctől került a családhoz. Szomszédként egyedül Ary Lászlót nevezik meg. (másolat, 1816. IX. 1., Andrássy József esküdt)