Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Novák Veronika: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig

tői, azonban ezt a tisztséget mellettük gyakran további világi személy is betöltötte. Bars megye esetében még a 14. században is a legtöbb ispán a Lévai vár várnagyi tisztségét is betöltötte, egészen 1387-ig. A két tisztség egybekapcsolása bizonyára azzal függ össze, hogy a lévai vár királyi birtok volt 1395-ig. Előfordult az is, hogy Bars és Nyitra vármegyék élén egy és ugyanazon személy állt ispánként, pl. 1457-ben Szénási László. Ismerünk olyan esetet is, hogy egy és ugyanazon személy előbb mint nyitrai, később mint barsi ispán szerepel. A 15. század második felétől az oklevelekben gyakran találkozunk két ispánnal, nemcsak Nyitra, Bars és Abaúj megyében, de ilyen eseteket Holub is említ müvében. Abaúj megyében 1502-től mint örökös ispánok a Perényi család tagjai említődnek. Különösen érdekes az az oklevél, amelynek a kiadója az Abaúj megyei ispán és a sárosi szolgabírók.

6 Ez minden bizonnyal a két megye fejlődésével függ össze. Közismert, hogy Sáros Abaúj megyéből vált ki. Abaúj vármegyében az ispánok mint oklevélkiadók csak 1363-ig fordulnak elő, ez a tény is bizonyítja, hogy szerepük főleg a megye képviselete volt. Az ispán helyettesével, az alispánnal illetve az alispánokkal Nyitra megyében a 14. század húszas éveiben találkozunk, Bars megyében 1322-ben és Abaúj vármegyében 1312-től fordul elő az oklevelekben. Korábban megjelölésére mindhárom megyében az udvarbíró, a curialis comes elnevezés volt használatos, esetleg a vicejudex megjelölés. Nyitra megyében 1448-tól 1495-ig, Bars megyében 1427-től, Abaúj megyében 1413-tól ketten töltötték be egyidejűleg az alispáni tisztséget, sőt Abaúj megyében 1495-től 1499-ig három alispán volt egyszerre. A szolgabírákkal Nyitra megyében első ízben 1307-ben, Bars megyében 1321-ben, Abaúj megyében 1302-ben találkozunk. A megyék által kiadott oklevelekben a felsorolt tisztségviselőkön kívül a megyei esküdtek szerepelnek leginkább. Nyitra megyében először 1407-ben említődnek, mint a megyei törvényszék részvevői. 1486 és 1489 között pedig az oklevélkiadók között is szerepelnek. Bars megye okleveleiben kevesebb rájuk vonatkozó adatot találtunk, 1346ban említődnek, ekkor 12-en voltak. Abaúj vármegye okleveleiben az esküdtekről 1438-ban olvashatunk, 1445-ben négyen voltak, mint választott nemesi képviselőket jelölték az oklevélkiadók között. Miután 1492-ben a törvény felmentette a nemeseket az esküdti kötelességek alól, csak 1510-151 l-ben találkozunk velük újra. Kevésbé ismert tisztségviselő volt a helyenként előforduló alispán helyettes, valamint a megyei megbízott emberek, akik különböző ügyekben jártak el. Megyei pénztárnokkal csak egy esetben, Nyitra megyében találkoztunk 1500-ban. A megye tisztségviselői közül meg kell említeni a megye jegyzőjét. Nyitra megyében az oklevelek kéziratának elemzése alapján jelenlétét feltételezzük 6 Városi Levéltár Kassa H Migratio 12.; Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Kitt. 576.; Magyar Országos Levéltár, DL 26724, DL 22174, 24358.; Szlovák Nemzeti Levéltár, Szepesi káptalan Hiteleshely fasc. 4 sub 5 num.