Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása

1781. január 26-án születtek az anyakönyv tanúsága szerint, a korszak (1800­1809) hadi megpróbáltatásaiban is együtt vettek részt, lovas inszurgensként. A XIX. század elejére a családtagok illetősége több településre is kiterjedt már, így a szomszédos Gebén, Nyírmeggyesen, Iklódon, valamint Zsadányban is laktak Lakatosok. Hodászon 1809-ben öt Lakatos háztartást írtak össze. 11 A család fővonalát II. István vitte tovább, akinek feleségétől, tunyogi Szűcs Annától, Szűcs Lajos és vállaji Sípos Sára lányától öt gyermeke született. Apjá­hoz méltóan ő is törekedett vagyoni helyzetének megszilárdítására, egy évszám nélküli összeírás szerint utódai több mint 100 hold föld felett osztoztak Hodászon. 1817-ben a Balogh család bérei telkének kiváltásakor ő is fizet 40 forintot, három évvel később nagybátyja, Balogh János rá, mint eltartójára hagyja vagyonát. 1822-ben testvéreivel megörökli a Balogh család bérei birto­kának felét, 1823-ban apósa révén legeltetési jogot nyer a tunyogi határban. A gebei részt már nem saját maga művelte, 1823-ban atyafiaival árendába adta azt Fiók Andrásnak. 181 l-ben a helyi református egyházközség főgondnoka volt. 12 1837/38-ban nemesi bizonyságlevél kiadásáért fáradozott a vármegyénél, ki­vonatokat kapott a levéltárból, melyek 1740 és 1830 közötti összeírásokra tá­maszkodnak. A bizonyítás során arra is hivatkozik, hogy 1809-ben inszurgens volt, illetve később több ízben is megválasztották nemesek hadnagyának. 1838­ban kapta meg az igazolást rokonaival, Ferenccel és Sándorral. 13 Utoljára 1845­ben szerepel az iratokban, amikor is panaszt tesz az alispán előtt amiatt, hogy a tagosításkor gebei részét tévedésből a máséhoz csatolták és neki csak egy három köblös földdarabot jelöltek ki. II. István idősebbik fia, II. Mihály, aki géresi Balog Ádám és Szeöcs Zsu­zsanna lányát, Zsuzsannát vette nőül. Vele kapta azt a telket, melyet a Komoróczy család Bogdányba költözött ága vetett zálogba Szeöcs Zsuzsanná­nak még 1843-ban 1240 ezüst forintért. A Komoróczyak 1859-ben újabb 333 forint kölcsönt vettek fel a telekre, amellyel annak tulajdonjoga Lakatos Mi­hályra és feleségére szállt át. Lakatos Mihály és Anna nevű húga rossz viszonyban állt egymással, ami bonyolult, elhúzódó perré fajult. Ennek során egy ízben (1874) Mihály vagyo­nára végrehajtást is kérnek Annának a pert folytató gyermekei. A négyéves per lezárását két évvel követően Mihály végül magához váltotta húga leányának, Ménasághy Máriának teljes anyai örökségét. " Lásd az 1838-ból közölt 41. számú iratot, valamint Gorzó, 1910. 73.; SZSZBML, IV. A. 501/e. 231. doboz, és Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi in­szurrekciós összeírás alapján. In: Helytörténeti Tanulmányok VII. Szerk. Gyarmathy Zsig­mond. Nyíregyháza, 1989. 172. Utóbbi, nem ismervén a családi viszonyokat, a nem egészen egyértelmű összeírás alapján Istvánt és Györgyöt külön véve 5 családfőről ad számot, mi azon­ban tudjuk, hogy a két ikertestvér anyjával egy háztartásban élt, így a helyes szám 4. 12 Református Egyházközség levéltára, Hodász. Jegyzőkönyvek I. (1808-ban kezdődik.) 13 A vonatkozó családi iratok (42^45) ismertetése mellett lásd SZSZBML, IV. A. 501/e. 218. do­boz Fasc. 48. No. 25. 1838.

Next

/
Thumbnails
Contents