Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása

1781. január 26-án születtek az anyakönyv tanúsága szerint, a korszak (18001809) hadi megpróbáltatásaiban is együtt vettek részt, lovas inszurgensként. A XIX. század elejére a családtagok illetősége több településre is kiterjedt már, így a szomszédos Gebén, Nyírmeggyesen, Iklódon, valamint Zsadányban is laktak Lakatosok. Hodászon 1809-ben öt Lakatos háztartást írtak össze.

11 A család fővonalát II. István vitte tovább, akinek feleségétől, tunyogi Szűcs Annától, Szűcs Lajos és vállaji Sípos Sára lányától öt gyermeke született. Apjához méltóan ő is törekedett vagyoni helyzetének megszilárdítására, egy évszám nélküli összeírás szerint utódai több mint 100 hold föld felett osztoztak Hodászon. 1817-ben a Balogh család bérei telkének kiváltásakor ő is fizet 40 forintot, három évvel később nagybátyja, Balogh János rá, mint eltartójára hagyja vagyonát. 1822-ben testvéreivel megörökli a Balogh család bérei birtokának felét, 1823-ban apósa révén legeltetési jogot nyer a tunyogi határban. A gebei részt már nem saját maga művelte, 1823-ban atyafiaival árendába adta azt Fiók Andrásnak. 181 l-ben a helyi református egyházközség főgondnoka volt.

12 1837/38-ban nemesi bizonyságlevél kiadásáért fáradozott a vármegyénél, kivonatokat kapott a levéltárból, melyek 1740 és 1830 közötti összeírásokra támaszkodnak. A bizonyítás során arra is hivatkozik, hogy 1809-ben inszurgens volt, illetve később több ízben is megválasztották nemesek hadnagyának. 1838ban kapta meg az igazolást rokonaival, Ferenccel és Sándorral.

13 Utoljára 1845ben szerepel az iratokban, amikor is panaszt tesz az alispán előtt amiatt, hogy a tagosításkor gebei részét tévedésből a máséhoz csatolták és neki csak egy három köblös földdarabot jelöltek ki. II. István idősebbik fia, II. Mihály, aki géresi Balog Ádám és Szeöcs Zsuzsanna lányát, Zsuzsannát vette nőül. Vele kapta azt a telket, melyet a Komoróczy család Bogdányba költözött ága vetett zálogba Szeöcs Zsuzsannának még 1843-ban 1240 ezüst forintért. A Komoróczyak 1859-ben újabb 333 forint kölcsönt vettek fel a telekre, amellyel annak tulajdonjoga Lakatos Mihályra és feleségére szállt át. Lakatos Mihály és Anna nevű húga rossz viszonyban állt egymással, ami bonyolult, elhúzódó perré fajult. Ennek során egy ízben (1874) Mihály vagyonára végrehajtást is kérnek Annának a pert folytató gyermekei. A négyéves per lezárását két évvel követően Mihály végül magához váltotta húga leányának, Ménasághy Máriának teljes anyai örökségét. " Lásd az 1838-ból közölt 41. számú iratot, valamint Gorzó, 1910. 73.; SZSZBML, IV. A. 501/e. 231. doboz, és Kávássy Sándor: Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján. In: Helytörténeti Tanulmányok VII. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1989. 172. Utóbbi, nem ismervén a családi viszonyokat, a nem egészen egyértelmű összeírás alapján Istvánt és Györgyöt külön véve 5 családfőről ad számot, mi azonban tudjuk, hogy a két ikertestvér anyjával egy háztartásban élt, így a helyes szám 4. 12 Református Egyházközség levéltára, Hodász. Jegyzőkönyvek I. (1808-ban kezdődik.) 13 A vonatkozó családi iratok (42^45) ismertetése mellett lásd SZSZBML, IV. A. 501/e. 218. doboz Fasc. 48. No. 25. 1838.