Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Levéltárügy - Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768–1786)

va lássák. Mindenesetre tizenkét, általa is ismerte személy nevét közli, akik kö­zül az egyik éppen a Kállay család levéltárának rendezésével foglalkozik. Meg­lehetősen homályos célzatú fogalmazásban emlékeztette a főispánt, hogy ő irá­nyítja Ung és Szatmár megye levéltárainak rendezését is, bár nem személyesen végzi a munkát. Jelen sorsával megelégedett, és bízik az isteni gondviselésben. „Mindazonáltal, ha kegyelmességednek úgy látszik, hajlandó vagyok kívánsá­gának engedni, erősen kérve, hogy annak engedelmeskeáöt kegyelmével védel­mezni ne mellőzze. " 50 VII. II. József rendelete a vármegyének addig egységes igazgatási és igazságszolgál­tatási rendszerét megváltoztatta. Az átalakítás 1785 első negyedében kezdődött és 1786 elején fejeződött be. A levéltár sorsában a döntő fordulatot 1786 második fele hozta. A rendezett levéltár elhelyezéséről az előbbiekben volt szó. Az új rendszer szerinti iratkeze­lésre és egyben a levéltár további sorsára a Hétszemélyes Táblának 1786 első felében kiadott körrendelete volt a meghatározó. A legfelső bíróság e rendeleté­ben a levéltár elhelyezéséről, a közigazgatási és igazságszolgáltatási iratok elkü­lönített kezeléséről kért jelentést. E jelentésből tudjuk, hogy a levéltár az új me­gyeháza északi szárnyában lévő emeleten három tekintélyes nagyságú raktári helyiséget, egy kezelőszobát, a déli oldalon pedig egy kb. 6x4 m alapterületű, 4 méter magasságú kisebb raktárt kapott. 51 A Helytartótanács 1786. augusztus l-jén a törvényszéki iratok kezelésére külön lajstromozó alkalmazását rendelte el, és újból nyomatékosan sürgette Te­leki főispánt a Schemberger által elvállalt rendezés befejezésére. 52 A főispán már a rendelet előtt részletes jelentést kért a munka előrehaladá­sáról és a rendezés során előkerült törvényszéki iratoknak az igazgatásitól való elkülönítéséről. Az erre tett jelentésből kiderül, hogy Schemberger 1767-ig be­zárólag a bírósági iratokat nem különítette el, elsősorban azért, mert a jegyző­könyvekben együtt vannak a politikai, az igazgatási és bírósági iratok bejegyez­ve, a sedriák ugyanis néha vegyesen, egyazon ülésben tárgyalták mind a kettőt. Az 1757-1767 közti bírósági aktákat már az igazgatásiaktól elkülönítve rendez­ték, mindkettő évek szerint közös fasciculusokba. van lerakva és sorszámozva. A kialakított rendet tehát nem lehet és nem is célszerű megzavarni. Az 1768— 1786. november 1. közötti bírósági iratokat a felsőbb rendelkezésnek megfele­lően fogják lajstromozni. 53 XXXIV. 1. 1785. augusztus 8., az írás Schembergeré, „ő" jelű irat 1 Fasc. 39. No. 8. 1786. 2 HTT. 3152. sz. körrendelete, Fasc. 26. No. 5. 3 Fasc. 26. No. 3. 1786.

Next

/
Thumbnails
Contents